Megválasztották az UNESCO új főigazgatóját

A posztról tíz év után távozó japán Macuura Koicsiro utódát titkos szavazással választotta meg a 193 tagországból álló szervezet 58 tagú végrehajtó tanácsa, amelyben Magyarország is helyet foglal. Hírügynökség értesülések szerint Magyarország a bolgár jelöltet támogatta, aki a sokáig legesélyesebbnek tartott jelöltet, az antiszemita kijelentései miatt vitatott egyiptomi kulturális minisztert, Faruk Hosznit győzte le az ötödik fordulóban.

A 31 szavazatot kapott Bokova kinevezését október 15-én még az UNESCO közgyűlésének is jóvá kell hagynia, ahol mind a 193 tagország szavazni fog. Ez a szavazás korábban minden esetben formális aktusnak bizonyult. Meglepetésszerű megválasztását követően Bokova elmondta: "Tudattam az egyiptomi delegációval, hogy remélem, szövetséget kötünk, mert én soha nem hittem a civilizációk összecsapásának gondolatában".

Az 57 éves új főigazgató Moszkvában végzett karrierdiplomata, korábban hazája ENSZ-képviseletén is dolgozott, az ellenzéki Bolgár Szocialista Párt egyik legnépszerűbb politikusaként 2005 óta Bulgária párizsi nagykövetségét és UNESCO képviseletét vezeti. Megválasztása két szempontból is újdonságot jelent az UNESCO élén: először kerül nő, illetve kelet-európai a szervezet vezetői székébe. Moszkva után Bokova az Egyesült Államokban folytatta tanulmányait, majd külügyminiszter-helyettesként hazája uniós csatlakozásának egyik legfőbb előkészítője volt 1995 és 1997 között. A külügyminiszteri posztot 1996 november és 1997 február között töltötte be. Négy idegen nyelven beszél, két gyermek anyja.

Az eredetileg induló kilenc pályázó közül a múlt héten még biztos befutónak tűnt egyiptomi jelölt esélyei a bonyolult választási folyamat során fokozatosan csökkentek. A 71 éves Hoszni azután került a bírálatok kereszttüzébe, hogy 2008 májusában a kairói parlamentben kijelentette: ha egyetlen héber nyelvű könyvet is talál egyiptomi könyvtárakban, azt elégeti.

Antiszemita és Izrael-ellenes kijelentései miatt zsidó szervezetek és értelmiségiek Hoszni pályázatának törlésére szólítottak fel. Azt is szemére vetették a 22 éve kulturális miniszterként tevékenykedő festőművésznek, hogy az elmúlt évtizedekben semmit nem tett az Egyiptomban bebörtönzött értelmiségiekért, és szigorú cenzúrát működtetett. Hoszni utóbb "ünnepélyesen sajnálatát" fejezte ki amiatt, hogy az izraeli könyvekről elhangzott mondatát kiragadták a kontextusából, mert "az szöges ellentétben áll mindazzal, amiben hisz". Tagadta, hogy antiszemita lenne, valamint felhívta a figyelmet arra, hogy kulturális miniszterként ő indította el az egyiptomi zsinagógák felújítási programját.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

­nyár
Múlt-kor magazin 2020

• Agyagból készült a legősibb és legnagyobb maja építmény
• Főszerkesztői köszöntő
• Az erotika stílusa: Josephine Baker
• A kis magyar–osztrák háború és következményei
• Beilleszkedési kényszerpályán a délvidéki magyarság
• Erdélyi életstratégiák Trianon után
• A kárpátaljai magyarság megszállás alatt
• A felvidéki vármegyék és Csehszlovákia létrejötte
• Erdélyi fatányéros orosz jazzel