2024. őszi különszám: Ármány és szerelem a Fehér Házban
ITT vásárolhatsz termékeinkből

Feltérképezték az etióp keresztények központját

2009. szeptember 22. 12:51 INRAP

Az etiópiai Lalibela bazaltba faragott templomainak eredete a legendák homályába vész. Az épületeket az elmúlt 50 évben már többen vizsgálták, és a közelmúltban egy különböző szakemberekből álló nemzetközi kutatócsoport is a helyszínen járt.

Az etióp kutatási és műemlékvédelmi hatóság (ARCCH) és az etióp tanulmányok francia központja (FEAC) a franciaországi Nemzeti Megelőző Régészeti Kutatóintézettel (INRAP) együttműködve részletesen feltérképezte a lalibelai templomokat. Az etióp települést az UNESCO 1978-ban nyilvánította a Világörökség részévé.

Az etióp fennsíkon kialakított 12 templom egyedülálló a maga nemében, a régészek, a történészek és az építészek már régóta tanulmányozták a bazaltba vájt templomokat. A legenda szerint Isten megparancsolta Lalibela királynak (1220? – 1225?), hogy építse meg az új Jeruzsálemet. A feladatot kevesebb, mint 25 év alatt végrehajtotta, a hagyomány arról is tud, hogy a munkálatokat az angyalok is segítették. Az eddigi kutatások már számos problémát érintettek, mégis most először került sor mindenre kiterjedő, részletes topográfiai vizsgálatokra. Mindehhez sikerült elnyerni az Etióp Ortodox Egyház jóváhagyását.



Az elemzéseket még nem fejezték be, a szakemberek számos kérdés megvitatására tesznek kísérletet. Meg kívánják határozni a templomok építésének kronológiáját. Vizsgálat alá veszik az épületek funkcióját, felmerült ugyanis, hogy eredetileg profán célok vezérelték az építtetőket. Azt is tisztázni kívánják, hogy valóban ez a település volt-e a 12-13. században uralkodó Zagve-dinasztia fővárosa.

A különböző szakemberekből álló csapat a környéken is alapos kutatást végzett. A kevésbé ismert területeket zónákra osztották fel, amelyeket azonos szempontok szerint vizsgáltak. Ez azért volt jelentős, mert elhanyagolt voltuk miatt róluk kevés információ állt rendelkezésre. Leginkább a rétegtani elemzések hoztak új ismereteket, a jelek arra mutatnak, hogy a település a kereszténység előtt is lakott volt. Három építési periódust sikerült elkülöníteni. A lakosság kezdetben barlangokban élt, majd egy erősséget hozott létre. Ez alakulhatott át később egy vallási központtá. Az etióp örökségvédelmi szakemberek abban bíznak, hogy a kutatás eredményei ráirányítják a figyelmet erre a különleges településre, és a templomokat a zarándokokon kívül a turisták is még nagyobb számban fogják látogatni.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2024. ősz: 1944 – A szégyen éve
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
12 450 ft 9 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft
Vár negyed a föld alól | Régészeti kiállítás | Budapesti Történeti Múzeum Vármúzeum
Fekete lyuk - A pokol tornáca | Underground Budapest '88-'94 | Kiscelli Múzeum
Saturnalia | 2018. december 9. 11-15 óráig | Aquincumi Múzeum
SZÍVMELENGETŐ KÖZÉPKOR – KÁLYHÁK ÉS KÁLYHACSEMPÉK A KÖZÉPKORI MAGYARORSZÁGON
Könyvbemutató | A nyomor felfedezése Bécsben és Budapesten
Sztálin árnyékában - Nemzetközi konferencia - 2017. november 24.

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár