Tomás Garrigue Masaryk

(1850 - 1937)

Tomás Garrigue Masaryk cseh polgári politikus és filozófus, egyetemi tanár, köztársasági elnök 1850-ben született Hodonínban. 1882-1914 között a prágai Károly Egyetemen a filozófia tanára volt, részt vett az Ifjú Csehek mozgalmában, 1891-1893-ban parlamenti képviselőjük lett.

1900-ban megalapította a liberális-polgári Cseh Néppártot, amely Csehország autonómiáját követelte az Osztrák-Magyar Monarchián belül. Masaryk 1907-ben Morvaország képviselője lett. Az I. világháború kitörése után, 1914 decemberében Angliába, majd Franciaországba emigrált. Folytatta a harcot a cseh függetlenségért és a demokratikus társadalmi rend megteremtéséért. 1915-ben Párizsban megalakította a Csehszlovák Nemzeti Tanácsot, amelynek elnöke lett; lő feladatának ekkor már az önálló, demokratikus csehszlovák állam megteremtését tekintette. Több országban cseh bizottságokat és fegyveres alakulatokat szervezett.

Masaryk 1918 novemberétől 1935-igaz általa létrehozott független Csehszlovák Köztársaság első elnöke volt; ma is őt tekintik a független Csehszlovákia megteremtőjének. Külügyminiszterével, Benes-sel együtt, a nyugati hatalmak - elsősorban Franciaország - felé orientálódó külpolitikát folytatott. Az ország a „kisantant” vezető államaként a francia szövetségi rendszer közép-európai pillére lett. Hitler hatalomra jutása ás az országon belüli Szudétanémet Párt aktivizálódása után 1934-ben diplomáciai kapcsolatokat létesítettek a Szovjetunióval, majd 1935. május 16-án megkötötték a csehszlovák-szovjet kölcsönös segítségnyújtási szerződést. Masaryk a belpolitikában demokratikus viszonyokat teremtett, védte a polgári demokráciát, ugyanakkor a nemzetiségekkel szemben nacionalista politikát folytatott.

Masaryk romló egészségi állapota miatt 1935 őszén lemondott, utódjául államelnöknek Eduard Benest választották. 1937-ben halt meg a Prága melletti Lány kastélyában.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

26. Nagyhatalmi konfliktusok 1618–1820 között
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés

• A legitimitás elvére épült a Napóleon legyőzése után Bécsben megszabott új európai rend
• A trónt is szeretői segítségével szerezte meg a kegyencek cárnője, Nagy Katalin
• Bár sokan a halálát kívánták, valószínűleg mégsem mérgezés lett Napóleon veszte
• Hogyan kerültek franciák vagy éppen magyarok az amerikai függetlenségi háború csatatereire?
• Ifjúkorában édesapja halálra ítélte Nagy Frigyest, helyette azonban legjobb barátját végezték ki
• Miért hisszük úgy, hogy Napóleon alacsony volt?
• Miért raboltatott el Napóleon két pápát is?
• Bekerítő manővere miatt fölényesen nyerte Napóleon a „három császár csatáját”
• Lépésről lépésre falták fel Lengyelországot szomszédai a kora újkorban