A középkori szegedi hétköznapok nyomában

2009. augusztus 26. 17:49 MTI

Folytatódik a középkori szegedi vártemplom feltárása, a már tíz esztendeje tartó munkálatok előreláthatólag a jövő évben fejeződnek be.

Korábban

Jelenleg a középkori vártemplom belső főhajójának a feltárása folyik, s a padlószint alól, valamint a falak mellől számos családi kripta került elő - mondta Fogas Ottó ásatásvezető régész. A szegedi polgárok a köztemetőt használták, a módosabb családok pedig kriptákat béreltek, s évtizedeken - akár kilencven esztendőn - keresztül fizettek a templomnak a sírhelyek gondozásáért.

A kriptákba egy család több generációját is eltemették, átlagosan tíz-tizenöt főt, de volt olyan építmény, amely harminchét sírt rejtett - közölte a régész. Hozzátette: ha kihalt a család, vagy bármilyen más okból felszámolták a sírokat a kriptákat másoknak adták ki. A templomban a 14. század elejétől egészen a török hódoltságig folyamatosan temetkeztek - tudatta Fogas Ottó. A szakember reméli, hogy az ásatás során sikerül megtalálni a templom nyugati bejáratát, valamint a kapu eredeti 14-15. századi díszes faragványait, melyeket nem bontottak el az évszázadok során.

Horváth Ferenc régész, a Móra Ferenc Múzeum igazgatóhelyettese elmondta, a templomban és környékén található sírok feltárása szinte egyedülálló tudományos lehetőséget rejt. Az előkerült csontok elemzésével pontos képet kaphatnak az antropológusok a középkori Szeged lakosságának embertani jellemzőiről és azok változásáról. Ez azért is fontos, mert a hazai városok középkori templomainak környezete - ahova temetkeztek - ma már szinte kivétel nélkül be van építve, így nincs lehetőség az akár több száz éven át használt temetők feltárására - magyarázta a kutató.

Az igazgatóhelyettes szerint a vártemplom tíz éve tartó feltárása jövőre fejeződhet be. Az ásatási terület szélén futó kábelek kiváltását követően feltárhatják a templom teljes alaprajzát, majd ezt követően a területen kialakíthatnak egy, a Tisza-parti palotasorhoz illeszkedő romkertet.