Egyre többet ismerhetünk meg Esztergom múltjából

Augusztus táján, Szent István öröksége kapcsán méltatlanul kevés szó esik Esztergomról. Ám ha a keresztény magyar állam gyökereit keressük, azt itt, a Duna fölé magasodó platón találjuk meg. A mai vár területén Géza fejedelem építtette az első erősséget, amely fia, I. (Szent) István korában királyi székhellyé vált. „Nehezen azonosítható, milyen lehetett a Géza, majd az István-kori vár” – mondta el Horváth Béla, a vármúzeum igazgatója. A magja valószínűleg egy megerősített lakótorony lehetett, amelyet kezdetben talán nem is kőfalak öveztek. Itt született valószínűleg Vajk, a későbbi István, s itt került sor a megkoronázására, a mára már eltűnt, Szent István protomártír tiszteletére emelt templomban.

Az esztergomi várhegy sorsát kezdetekben az állami és a szakrális, egyházi tekintély egyaránt kísérte. István idején a formálódó magyar állam székhelyeként tartották számon, és ekkor, 1010 táján építeni kezdték az első Szent Adalbert székesegyházat. A várhegy jövője két évszázadon át a világi és az egyházi hatalom közt billegett, végül 1198-ban Imre király az érsek javára lemondott a várról. Ezt azonban az erősség legfényesebb királyi korszaka előzte meg. A bizánci udvarban nevelkedett III. Béla a keleti pompa után sivárnak érezhette az addig is időről időre bővített várat, azért annak átépítésébe fogott.



A korszak európai jelentőségű emléke a várkápolna, amelynek nyolc éve tart a restaurálása, s jövőre talán ismét megnyílhat a látogatók előtt. A most még felállványozott térben a deszkaerdő sem tudja elrejteni a 12. század második felét még uraló román stílushoz képest csúcsosabb, karcsúbb íveket: a király Franciaországból nem csak (második) feleséget, de építőmestereket is hozatott, akik itt alkották meg Közép-Európa egyik első gótikus remekét. Nem messze a kápolnától, az új királyi lakótoronytól és palotától pedig újjáépítették a Szent Adalbert székesegyházat is.

A kápolnától alig néhány lépést kell megtennünk, hogy egy kétszáz évvel későbbi korszakba érkezzünk. Vitéz János dolgozószobája (a studiolo) az elmúlt évek legnagyobb művészettörténeti szenzációját rejti – egyelőre még szó szerint, hiszen tart az Erényeket ábrázoló szekkók restaurálása, így csak előzetes bejelentkezéssel, s egyszerre csupán néhány látogató tekintheti meg a Botticellinek tulajdonított falképeket.

"A restaurálás befejeztével sem engedhetünk majd be egyszerre túl sok látogatót a studiolóba” – mondta a múzeumigazgató. „Sérülékenyek a falképek, a kilélegzett levegőben lévő pára nem használ nekik, s nem csupán a bemutatás egy múzeum feladata, hanem a megőrzés is az eljövendő korok számára.”

A Vitéz János-kori, majd az őt követő évtizedek reneszánsz pezsgése ismét átformálta a palotát. A legnagyszerűbb reneszánsz faragványok azonban nem itt, hanem a székesegyházban láthatók: az 1521-ben elhunyt Bakócz Tamás érsek kápolnája a magyarországi reneszánsz építészet egyik legszebb alkotása. Viszonylag épségben vészelte át az elkövetkező ostromokat, a török kort is, míg végül a 19. században köveire szedve beépítették a készülő székesegyházba.

A reneszánsz virágzást ugyanis hamar pusztulás követte: Mohács után a vár védelmi jellege lett a döntő, s később egyszerű végvárrá vált. Várnak pedig akkorra már nem a legjobb volt: míg korábban a tatárok rohamának is ellenállt, a tűzfegyverek megjelenésével fény derült egy gyenge pontjára: a közeli Szent Tamás hegyről ágyúval be lehetett lőni a területére. Az elkövetkező századokban további hanyatlást ért meg a vár, a 18. században már „romeltakarítás” folyt a területén, Csupán a 20. században kezdődött el a rehabilitációja, amikor István halálának 900. évfordulójára Gerevich Tibor vezetésével 1934-ben kezdetét vette a palota maradványainak feltárása, míg a helyreállítást Lux Géza tervezte.

„Csaknem negyven éve dolgozom a várnál, s örülök, hogy mind több és több látnivalót mutathatunk annak, aki eljön hozzánk” – mondta Horváth Béla. „A magyar történelem sajátossága a folytonos pusztulás és megújulás. Évszázadokon át egymás fölé épültek itt a falak, s meggyőződésem, hogy mindegyik korszakot meg kell mutatnunk a látogatóknak.”

Képgaléria a műemlékem.hu magazinjában

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

9 945 ft 8 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

16. Reformáció és katolikus megújulás
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák

• Színlelt emberrablás mentette meg Luther életét a birodalmi átok kimondása után
• A leves, amely megállított egy háborút
• Saját pénzén, pápai elismerés nélkül alapította meg egyetemét Pázmány Péter
• A kapitalizmus fejlődéséhez is hozzájárultak Kálvin János tanai
• Luther Mártont majdnem agyonütötte egy villám, megfogadta, ha túléli, szerzetesnek áll
• Eleinte nem akart egyházszakadást, később már Antikrisztusnak nevezte a pápát Luther
• A társadalmi homogenizáció véres eszköze – így született az inkvizíció
• Angyalok vagy egy trágyadomb miatt élhették túl a zuhanást a prágai defenesztráció áldozatai?
• Csak híveket akartak toborozni az egyházak a boszorkányüldözéssel?