Hétvégi várkalauz: Hajdúszoboszló

A széles rónán, a Kösély folyó menti termékeny földek művelésére már a kora középkorban jelentősebb létszámú lakosság telepedett meg. A régészeti feltárások szerint plébániatemplomuk alapjait a 15. században rakták le. A zavartalan fejlődés egészen a mohácsi csatavesztésig tartott, amely után a török hódítás veszélye fenyegette a lakosságot. Védekezésül a helybeliek erődfallal vették körül egyházi épületüket, hogy ellenség feltűnésekor oltalmat nyerjenek benne. Nagyobb seregek ellen azonban a falak által nyújtott védelem kevésnek bizonyult, így 1590-ben a török és tatár fegyveresek felperzselték azt.

Sokáig csak üszkös maradványok jelezték az egykori lakóhelyet, mígnem 1605-ben a Habsburgok uralma ellen felkelt és Erdély fejedelmi trónjára került Bocskai István ide telepítette le hét századnyi lovas hajdúját. A török hódoltság idején megsemmisített falvak határában rideg marhát nevelő, részben földműveléssel foglalkozó, de jó pénzért kardjukkal bárki szolgálatába álló harcedzett fegyveres hajdúk megnyerésével Bocskai jelentős haderő birtokába jutott. A mezővárosi privilégiumokat később Báthory Gábor fejedelem is megerősítette.

A korabeli leírások szerint a 17. században már mintegy háromezer, református vallású embernek adott szállást a mély árokkal és palánkfallal kerített hajdúváros. A hajdúk, mint együttesen nemesített réteg, nem pénzbeli adóval, hanem fegyverrel szolgálták urukat, a mindenkori erdélyi fejedelmet. Ez okozta vesztüket is, amikor II. Rákóczi György ellentmondásos politikájával kiváltotta a szultán haragját. A bosszúszomjas padisah Szejdi Ahmed budai pasát küldte ellene, aki túlerőben lévő csapataival a hajdúsági települések ellen indult.

A korabeli források vérfagyasztó részletességgel írják le az eseményeket. A szoboszlói lakosság fele elmenekült, mert csak kevesen bíztak az ellenállás eredményességében. A végsőkig elszántak Kecskeméti Balázs főkapitánnyal a kis-szoboszlói erődtemplomba zárkóztak be, amely a környék leginkább védhető épülete volt. Itt érte őket a fergeteges erejű ostrom. Sok janicsár veszett oda, de a bátran, utolsó emberig védekező hajdúkat végül legyűrte az oszmán had. A kegyetlen pasa parancsára a halottak fejét vették, majd koponyájukat megnyúzva fejbőrüket szalmával tömték ki. A hátborzongató győzelmi trófeákkal megrakott szekeret Szejdi pasa a sztambuli Portára küldette el.

A Hajdúság területe irtózatos károkat szenvedett, csak a 18. század első harmadában kezdtek ismét letelepedni az elvadult pusztákon. Addigra a hadi építmények már értelmüket vesztették, így csak a református templomot állították helyre. A körülötte romladozó téglafal nagy részét 1803-ban lebontották, hogy gabonamagtárat építsenek belőle. Így napjainkra csak kevés, megóvott részlete emlékeztet a vérzivataros időkre.

Hajdúszoboszló oldala

Hajdúszoboszló a Google térképeken

Légifotók a Civertan oldalán

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

tavasz
Múlt-kor magazin 2018

• Géza fejedelem helyett felesége, Sarolt irányíthatta az országot
• A pornokrácia évtizedei Rómában – ki is volt az „igazi nőpápa”?
• A kormányzóné, Purgly Magdolna útja Sofronyától Estorilig
• Pergőtüzek krónikája
• Kormányzóné, anyakirálynő, hercegi nagymama - Szilágyi Erzsébet élete
• Péter Gábor, a „szovjet ügynök”
• Hét híres kutya a történelemből
• Verne valóra vált víziói
• Erzsébet királyné anyasága