Szerbiában feltárják a kommunista megtorlás áldozatainak sírjait

A szakemberek mintegy 80 ezerre teszik azoknak a számát, akiket 1944 és 1946 között bírósági döntés nélkül megöltek, mert a kommunista rendszer ellenségeinek tartották őket. Az áldozatokat gyaníthatóan több mint 50 tömegsír rejti országszerte. A megtorlás a kelet-szerbiai Knjazevácon, Zajecarban és Pirotban kezdődött. Több száz helyen voltak kivégzések - akadt olyan, ahol csak négy-öt embert öltek meg, de például a dél-szerbiai Nisben 800 és 1000 között volt az áldozatok száma, Belgrádban pedig több ezer.

Mint a téma egyik legismertebb kutatója, Srdjan Cvetkovic, a belgrádi Újkori Történeti Intézet munkatársa a Vecernje Novosti című újságnak elmondta, a szerbiai megtorlás sokban hasonlított a sztálini terrorra. Irányítója az Ozna nevű állambiztonsági szervezet volt, de felhasználták hozzá a rendőrséget és a katonaságot is. A kivégzések egy jelentős részét azzal indokolták, hogy az áldozatok együttműködtek a fasiszta megszállókkal, de a kutató szerint igen kevés volt köztük a tényleges kollaboráns. Többségében olyanokat öltek meg, akiket a titói kommunista rendszer ellenségeinek tartottak, de 1946-ban a titói irányvonallal szembe került, JKSZ-en belüli ellenzék tagjai is az áldozatok között voltak.

Srdjan Cvetkovic szerint a szűken vett Szerbiában mintegy 35 ezer embert, a Vajdaságban pedig - magyar és német adatok alapján - mintegy 40-45 ezer embert öltek meg. A legtöbb tömegsír a Vajdaságban, Közép- Kelet- és Délkelet-Szerbiában van. A szeptemberre történészekből, levéltárosokból, jogászokból és orvos szakértőkből megalakuló bizottság először az irattárakat fésüli át, megpróbálja összeállítani az áldozatok listáját, számba venni a tömegsírokat, s utána kezd hozzá a feltáráshoz - mondta el a Blic című újságnak Slobodan Homen államtitkár.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

17. A polgári átalakulás programja és megvalósulása a 19. századi Magyarországon
IV. Politikai berendezkedések a modern korban

• Az öntörvényű Garibaldit két magyar bajtársa is segítette a szicíliai partraszállásában
• Újjáélesztette a hazai szabadkőművességet a „dualizmus kultúrpápája”
• Egyedülálló módon megbecsülte gyárának alkalmazottait Ganz Ábrahám
• Elismert régész és szabadkőműves is volt a "dualizmus kultúrpápája"
• A fogságból is megszökött a magyar statisztika atyja, Keleti Károly
• Veszteséges pénznyelőből jövedelmező ágazattá tette a magyar vasutat Baross Gábor
• Sokallta Bosznia megszállásának költségeit, ezért lemondott a miniszterségről Széll Kálmán
• 10 tény a dualizmus kori Magyarországról
• Egy „második kiegyezés” juttatta hatalomba a Generálist és mamelukjait