Hétvégi várkalauz: Kaposvár

A Kapos folyó mocsaras völgyének egyik kiemelkedő magaslatán már a 13. század második felében erődített udvarházat emeltetett a Búzád nemzetség. Miután Károly Róbertnek évtizedes belháborúk során sikerült egyesítenie a tartományurak által szétdarabolt országot, kedvelt híveinek a Gutkeled nemzetségnek adományozta az uradalmat. Nekik tulajdonítható a napjainkig részben fennmaradt erődítmény korai magjának felépítése.

Az eddig végzett régészeti kutatások szerint a mocsaras talajba levert tölgyfacölöpökre téglából illetve kisebb részben kőből emelték a négyzetes lakótornyot és az azt oltalmazó várfalakat. Az elkészült magánvárat viszonylag későn, csak 1403-ban említette oklevél, amikor Zsigmond király a Nápolyi László trónkövetelőt támogató - ezzel hűtlenségbe esett - Rupolújvári Tamás fiainak várbirtokát elkobozta és Szerdahelyi Ders Mártonnak adományozta.



A középkor későbbi évszázadaiban örökösödési szerződés alapján a Lórántffy, majd a Hédervári főnemesi családok mondhatták a magukénak az erősséget. Az 1440-es esztendőkben Újlaki Miklós erdélyi vajda erőszakkal foglalta el, ami ellen a Rákos mezei országgyűlésen tiltakozott jogos tulajdonosa. A török hódoltság korszakában már a Dersffy família lakott benne. Korszerűsítésére azonban nem került sor, az ágyúkkal felszerelt ellenséggel szemben védői nem számíthattak sikerre. Ezért amikor 1555 szeptemberében a harcedzett oszmán csapatok ostrom alá vették, kapitánya és kis létszámú helyőrsége néhány nap múltán kiszökött belőle.

A hódítók igyekeztek megerősíteni, a környékbeli lakosság robotmunkájával egy fa-föld szerkezetű külsővárral bővítették ki. Magát a települést is palánkfal kerítette, védelemként a portyázó magyar vitézek ellen. A korabeli zsoldlisták szerint 1618-ban 309 főnyi katonaság állomásozott benne, a törökök mellett jórészt délszláv martalócok, akiktől messzi vidékek védtelen lakossága rettegett. A félhold uralmának Buda 1686-os visszafoglalása vetett véget, a Habsburg katonaság rövidesen visszaszerezte Kaposvárt is.

Mivel a bécsi Haditanács a török kiűzése után feleslegessé nyilvánított több magyarországi végvárat, 1702-ben felrobbantották védőműveit. Egyes megmaradt épületeiben az Esterházy hercegi família raktárt és börtönt rendezett be, de állagmegóvás híján ezeket is tönkretették az időjárás viszontagságai. Pusztulásukat az 1931-es munkálatok pecsételték meg, amikor a grandiózus méretű gabonasilók építése miatt részben lerombolták. Maradványaik napjainkban is gazdátlanul pusztulnak tovább, pedig Kaposvár legrégibb műemlékeként jobb sorsot érdemelnének.

Kaposvár oldala

Kaposvár a Google térképeken

Civertan

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

zsidóság

• Embertelen körülményekkel szembesültek a budapesti nagy gettó lakói
• Már gyermekkorában tragédiák kísérték Radnóti Miklós életét
• Szenes Hanna a Szentföldön maradhatott volna, de visszatért, hogy segítsen
• Ágyúkkal támogatta Ganz Ábrahám a magyar szabadságharcot
• Munkaszolgálatosok a keleti fronton
• Eredménytelenül szervezett titkos béketárgyalásokat David Ben-Gurion
• Kémből vált befolyásos üzletemberré az embermentő Oskar Schindler 
• Mit lehetett tudni a holokausztról 1944-ben Magyarországon?
• Több ezer zsidó életét mentette meg a holokauszt idején Ángel Sanz Briz