Újra találkoztak a világháborús kódfejtők
2009. március 26. 12:54 MTI, BBC News
Emléktalálkozóra gyűltek össze kedden azok a legendás brit kódfejtők, akik feltörték a második világháborúban a németek katonai kódjait, amivel döntően hatottak az események alakulására, ám még ők sem tudták igazán évtizedekig, mennyire nagy dolgot cselekedtek.
Korábban
Újra összegyűltek Nagy-Britannia kódfejtő lángelméi, méghozzá ott, ahol akkoriban éjt nappallá téve dolgoztak a kódok nyitókulcsain: alig 100 kilométerre Londontól, Bletchley Parkban. A németek sohasem tudták meg, hol dolgoztak, bár három bomba nem messze robbant fel. Azoknak azonban egy közeli vasútállomás volt a "címzettjük".
Több százan voltak: matematikusok, kódfejtők, keresztrejtvény-megszállottak, sakkmesterek. Bár a kor meglátszik rajtuk, - az AP amerikai hírügynökség beszámolója szerint - sugárzik még mindig belőlük a büszkeség - de nem dicsekvőn - afelett, amit tettek. Felbecsülni is nehéz, hogy hány emberéletet mentettek meg a német tengeralattjárók útvonalairól, a náci megszállási tervekről, a védelmi vonalakról és hadmozdulatokról szóló, legtitkosabb információk megfejtésével. "Churchill (Nagy-Britannia akkori miniszterelnöke) aranyat tojó, de sohasem kotkodácsoló tyúkoknak nevezett minket" - mondja a 84 éves Jean Valentine.
A kódfejtőket még évtizedekkel a háború után is titoktartásra kötelezték, amin csak a hetvenes években kezdtek enyhíteni. Akkor már beszélhettek valamelyest családjuknak, barátaiknak arról, hogy mit műveltek a háború alatt. És ők is csak akkor kezdtek rádöbbenni erőfeszítéseik jelentőségére.
"Valójában nem sokat tudtunk a háború alatt arról, hogy mit csinálunk, jobbára csak annyit, hogy német kódokat törünk fel. Hogy mit jelentenek az üzenetek, nem tartozott ránk. És arról sem tudtunk sokat, hogy min dolgoznak a többiek, szigorú volt a csoportokra különítés. Most, hogy már tudom, milyen fontosat tettünk, sokkal izgalmasabb az egész, mint amikor a kódokat fejtettem megállás nélkül. Mert sosem volt vége, mindig jött a következő és a következő üzenet, egészen a náci rendszer összeomlásáig" - mondja Valentine.
"A legszebb az egészben, hogy a németek sohasem jöttek rá, hogy feltörtük a kódjukat, különben tettek volna valamit. De azt hitték, feltörhetetlen" - mondta a 90 éves Erskine-Tulloch, akinek a felesége is a kódfejtők között volt, de nem érhette meg a mostani találkozót, hat éve elhunyt.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
30. A „harmadik világ”
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés
- Elefántokra vadásztak és férfiakat megszégyenítő módon harcoltak a dahomey-i amazonok
- Az ékszerek és a tigrisek megszállottja volt a britek ellen harcoló Tipu szultán
- Pol Pot a földi poklot hozta el Kambodzsának, a vörös khmerek iszonyú rémtetteket követtek el
- Ellensége jégtömbbe fagyasztott fejét órákon át "hallgatta ki" a karibi diktátor
- Nem mutatott megbánást Gandhi merénylője
- A második világháború végére Hongkong lakossága csaknem a harmadára zsugorodott
- A függetlenség kikiáltásával sem kerülhette el végzetét Rhodézia fehér uralmon alapuló rendszere
- India függetlenségének kikiáltásakor nem volt hajlandó nyilatkozni a csalódott Gandhi
- Míg Gandhi a szellemi, Nehru a mozgalmi vezetője volt az indiai függetlenségi törekvéseknek
- Súlyos társadalmi problémákra hívta fel a figyelmet regényeiben Aldous Huxley 20:20
- Sokszor napokig viselte ugyanazt a ruhát Hetty Green, a milliárdos üzletasszony 19:05
- Többször vezette ki Franciaországot a válságból Charles de Gaulle 16:05
- Tutanhamon sírjának felfedezésével mindenkit lenyűgözött Howard Carter 15:05
- Olümpiasz sem tudta megakadályozni fia, Nagy Sándor dinasztiájának bukását 09:06
- Inspiráló nőknek is otthont adott a tiszadobi Andrássy-kastély 09:05
- Egyetlen hete maradt, hogy a forradalom hősévé váljon Gérecz Attila tegnap
- Alattvalói joviális öregúrként és zsarnokként egyaránt tekintettek Ferenc Józsefre tegnap