Víz alatt épül újjá Kleopátra palotája
2009. március 6. 11:09 MTI
Víz alatti múzeumot építenek Alexandriában - a munkálatokat a tervek szerint a jövő év elején kezdenék el.
Korábban
A Kairótól 208 km-re északra fekvő kikötővárost Nagy Sándor alapította i.e. 331-ben, és önmagáról nevezte el. A hódítóról elkeresztelt új városok közül az egyiptomi vált a leghíresebbé. Évszázadokon át az ókor egyik legnagyobb városa volt, méretét tekintetve csupán Róma előzte meg. Amikor i.e. 30-ban a rómaiak elfoglalták Alexandriát, a városnak körülbelül egymillió lakosa volt.
A tudományok székhelyeként szerzett hírnevet, ahogy világhírű volt az állítólag 700 ezer tekercsből álló alexandriai könyvtár is. Pharosz szigetén emelkedett a világítótorony, amelyet az i.e. 3. században I. Ptolemaiosz Szótér uralkodása alatt Szósztratosz épített. Az antik világ hét csodájához sorolt világítótorony nyolcemeletes és 160 méter magas volt, fénye 300 sztadionnyira (50-60 kilométerre) látszott a tengeren.
I.sz. 365-ben szökőár sújtotta a várost, majd sorozatos földrengések érték, egy része a tengerbe süllyedt. Ami a világítótorony sorsát illeti, i.sz. 956-ban egy földrengés kisebb károkat okozott az építményben, 1303-ban és 1323-ban viszont két nagyobb földrengés már komoly pusztítást végzett a szerkezetében. A 15. században erődöt építettek a helyén, felhasználva a világítótorony köveit. A búvárrégészek 1994 óta kutatnak a tengerben, azóta számos antik emléket, így szfinxeket, gránittömböket, s feltételezéseik szerint a világítótorony maradványait tárták fel a tengerfenéken.
Az új múzeum terveit Jacques Rougerie francia építész készítette, elképzelései szerint egy hatalmas üvegalagút tenné lehetővé az érdeklődőknek, hogy "körbejárják", s megcsodálják az ókori világ remekeit. A tervek kivitelezése 140 millió dollárba (34,8 milliárd forintba) kerülne, az egyiptomi kormány reményei szerint a projekt finanszírozásába magánvállalatok és szponzorok is beszállnak.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
10. Államalapítás és az új rend megszilárdulása Magyarországon a 10–13. században
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek
- Valószínűtlen, hogy csúf külsejű lett volna Könyves Kálmán
- A fogadalmat tett Szent Margit az első férjjelöltjét, a lengyel királyt látni sem óhajtotta
- Férje halála után számos megaláztatást kellett elviselnie Árpád-házi Szent Erzsébetnek
- 10 érdekesség az Árpád-házi királylányokról
- Egyensúlyteremtő képességében rejlett Szent István sikereinek titka
- A legenda szerint a tatárdúlástól is imával mentette meg Lengyelországot az aszkéta életű Árpád-házi Szent Kinga
- Nem talált kiutat királysága és alattvalói érdekellentéteiből IV. László
- Apja és fia tevékenysége is árnyékot vetett IV. Béla uralkodói törekvéseire
- Öt trónkövetelő, akinek valóban volt esélye a magyar korona megszerzésére
- Súlyos társadalmi problémákra hívta fel a figyelmet regényeiben Aldous Huxley tegnap
- Sokszor napokig viselte ugyanazt a ruhát Hetty Green, a milliárdos üzletasszony tegnap
- Többször vezette ki Franciaországot a válságból Charles de Gaulle tegnap
- Tutanhamon sírjának felfedezésével mindenkit lenyűgözött Howard Carter tegnap
- Olümpiasz sem tudta megakadályozni fia, Nagy Sándor dinasztiájának bukását tegnap
- Inspiráló nőknek is otthont adott a tiszadobi Andrássy-kastély tegnap
- Egyetlen hete maradt, hogy a forradalom hősévé váljon Gérecz Attila 2024.11.21.
- Alattvalói joviális öregúrként és zsarnokként egyaránt tekintettek Ferenc Józsefre 2024.11.21.