Számítógéppel rekonstruálták Kleopátra képmását

Sally Ann Ashton egyiptológus szerint a számítógéppel megalkotott háromdimenziós rekonstrukció az eddigi leghitelesebb Kleopátra-kép. Annak létrehozásánál ókori tárgyakat, így egy, uralkodása idején a nő képmásával ellátott gyűrűt, és más faragványokat is felhasználtak.



Az igazán bonyolult folyamat közel egy évig tartott, és annak eredménye lenyűgöző: egy, az 1961-es mozi világától igencsak távol álló nő mosolyog ránk a képekről. Ashton, a Cambridge-i Egyetem kutatója elmondása szerint a rekonstrukciót egy ötrészes, Kleopátra életével és uralkodásával kapcsolatos dokumentumfilmben mutatják majd be, amely a görög örökség mellett az egyiptomi gyökereket is bemutatja majd.

A kép a korábbi ábrázolásoktól is sokban különbözik: a Newcastle Egyetem Sefton Múzeuma tavaly állított ki egy olyan érmét, amely Kleopátra mellett szeretőjét, Marcus Antoniust is bemutatta, ám azok a képek szintén egy másfajta, kevésbé szép nőt ábrázolnak. Ez persze nem meglepő, hiszen a királynő kinézete évszázadok óta képezi az akadémiai viták tárgyát: míg Shakespeare drámája a nő fiatalos szépségét emelte ki, mások szerint Kleó alacsony, nagyorrú és rosszfogú lehetett.



Az i.e. 69-ben Alexandriában született Kleopátra 17 évesen került a trónra az országot három évszázada uraló görög dinasztia sarjaként. Később elcsábította Julius Caesart, akinek később fiút szült. Caesar halála után Marcus Antonius-t hálózta be, majd az actiumi csata után a legenda szerint egy áspiskígyóval öngyilkosságot követett el.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

21. A világvallások és összehasonlításuk
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák

• Miért nem ettek a japánok 1200 éven át húst?
• Miként gondolkodtak isteneikről a vikingek?
• Nem a vallási ellentétek okozták VIII. Henrik szakítását Rómával
• Hol van Keresztelő Szent János feje?
• A társadalmi homogenizáció véres eszköze – így született az inkvizíció
• Az iszlám születése – ki volt Mohamed próféta?
• Kincsekért, foglyokért, dicsőségért vagy vallásuk védelmében támadtak a vikingek Európára?
• „Az elképzelhető legarrogánsabb és leggonoszabb emberek”: kik voltak a török elit keresztényből lett muszlimai?
• Öngyilkosság vagy megvilágosodás – így mumifikálták önmagukat a buddhista szerzetesek