Párizsban maradnak a lopottnak vélt bronzszobrok
2009. március 3. 10:40 MTI
Nem kívánta az árverést szervező Christie's londoni központja hétfőn kommentálni, hogy egy kínai műgyűjtő bejelentette: tiltakozásul licitált, és esze ágában sincs kifizetni az Yves Saint Laurent-hagyatékból kalapács alá került, Kína által visszakövetelt bronzszobrokat, amelyekre a múlt heti párizsi árverésen ő adta a legjobb ajánlatot. Az MTI érdeklődésére az aukciósház párizsi irodája annyit azonban közölt: a műtárgyak egyelőre a francia fővárosban maradnak.
Korábban
A londoni székhelyű aukciósház rövid közleményben tudatta, hogy politikájának megfelelően nem kívánja kommentálni sem a vásárlók, sem az eladók személyét, valamint arról sem kíván nyilatkozni, hogy a konkrét esetben milyen intézkedéseket kíván foganatosítani. A Christie's honlapján közölt információk szerint a vásárlónak hét nap áll rendelkezésére az összeg átutalására.
Kate Malin, az aukciósház hongkongi kirendeltségének szóvivője a France Info francia hírrádióban azonban elmondta, hogy a két bronzszobrot a licitálónak addig semmiképpen nem adják át, amíg azokat ki nem fizette. Ezt az MTI érdeklődésére a Christie's párizsi irodája is megerősítette. Arra a kérdésre, hogy a műtárgyak jelenleg hol vannak, a sajtóiroda munkatársa azt válaszolta: egyelőre Párizsban maradnak.
A szobrok jelenlegi tulajdonosa, a tavaly elhunyt Yves Saint Laurent divattervező partnereként ismertté vált Pierre Bergé üzletember a France Infónak elmondta: ha a kínai műgyűjtő nem fizeti ki a szobrokat, megtartja őket és "otthonában tovább él velük". A patkányfejet, illetve nyúlfejet ábrázoló, mintegy 40 centiméter magas bronzszobrok múlt szerdán a vártnál jóval magasabb áron, egyenként 15 millió euróért (4,6 milliárd forint) keltek el a Christie's párizsi árverésén. Mindkét szoborra három-három potenciális vásárló licitált telefonon.
Caj Ming-csao (Cai Mingchao) kínai műgyűjtő hétfőn egy sajtókonferencián felolvasott közleményben jelentette be, hogy ő volt az eddig ismeretlen nyertes ajánlattevő. A férfi, aki egyúttal a Tengerentúlon Eltűnt Kulturális Műkincsek Visszaszerzésének Kínai Alapítványa elnevezésű civil szervezet tanácsadója, leszögezte: soha nem is nem volt szándékában az összesen több mint harminc millió eurós vételár kiegyenlítése. Mint mondta: azért licitált, hogy ezzel tiltakozzon a rablott műkincsek eladása ellen.
Az alapítványt 2002-ben hozta létre Pekingben akadémikusok és "befolyásos emberek" egy csoportja. "Szerintem bármelyik kínai fellépett volna abban a pillanatban. Csupán nekem adatott meg a lehetőség. Pusztán a kötelességemet teljesítettem" - fogalmazott Caj az alapítvány honlapján is megjelent rövid közleményében.
A műkincseket brit és francia csapatok zsákmányolták, amikor az 1860-as második ópiumháború alatt lerombolták a kínai császár nyári palotáját. A kínai külügyminisztérium szóvivője nemrégiben kifejtette: a modern kori történelemben a nyugati imperialista hatalmak számos kínai műkincset raboltak el a pekingi nyári palotából, amelyeknek vissza kell térniük Kínába. A 18. századi szoborfejek már legálisan kerültek a francia divattervező és Pierre Bergé birtokába. A kínaiak a párizsi aukció ellen is tiltakoztak, ám a Christie's ragaszkodott a jogához, hogy elárverezze a műkincseket.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
- Súlyos társadalmi problémákra hívta fel a figyelmet regényeiben Aldous Huxley 20:20
- Sokszor napokig viselte ugyanazt a ruhát Hetty Green, a milliárdos üzletasszony 19:05
- Többször vezette ki Franciaországot a válságból Charles de Gaulle 16:05
- Tutanhamon sírjának felfedezésével mindenkit lenyűgözött Howard Carter 15:05
- Olümpiasz sem tudta megakadályozni fia, Nagy Sándor dinasztiájának bukását 09:06
- Inspiráló nőknek is otthont adott a tiszadobi Andrássy-kastély 09:05
- Egyetlen hete maradt, hogy a forradalom hősévé váljon Gérecz Attila tegnap
- Alattvalói joviális öregúrként és zsarnokként egyaránt tekintettek Ferenc Józsefre tegnap