Virtuális múzeumban az ellopott műkincsek

Március végétől az internetezők már nyolc olyan virtuális kiállítóteremben nézelődhetnek majd, melyek a térség civilizációjának megszületésétől, egészen Bagdad városának i.e. 762-es megalapításáig vonultatnak fel régészeti leleteket. "Annak a lehetőségét szeretnénk felkínálni, hogy elektronikus úton lehessen tanulmányozni ezt a művészeti és történelmi szempontból is jelentős örökséget" - mondta Franco Frattini külügyminiszter egy sajtótájékoztatón.

A weboldalon látható háromdimenziós modellek, videók és animációk mind a világ különböző múzeumaiban található régészeti leletek virtuális lenyomatai, és lesznek köztük olyanok is, melyek a Bagdadi Múzeum kifosztása óta még mindig nem kerültek elő. Olasz, angol és arab nyelvű magyarázat segíti majd az érdeklődőket, az oldalt pedig az olasz Nemzeti Kutatási Tanács honlapja is jegyezni fogja. A virtuális múzeum megalkotásában nagyjából száz régész és számítógépes szakember vett részt, akik két éven át dolgoztak a több mint egymillió dolláros projekten.

Massimo Cultraro, a vállalkozás vezető régésze szerint, a kiállításnak nem célja, hogy a Bagdadi Múzeum helyébe lépjen, csupán egy tág képet szeretne adni egy olyan terület művészeti és történelmi emlékeiről, amely az emberi civilizáció bölcsője volt és amely később a középkori arab világ tudományos életére és műveltségére is kihatással volt. Olaszország egyébként egymillió dollár anyagi támogatást nyújtott az Iraki Nemzeti Múzeumnak, amely hétfőn nyitotta meg újra kapuit. Az illetékesek szerint a Bagdadi Múzeum 2003-as feldúlása után már két héttel megérkezett az az olasz szakértőkből álló csapat, amely rögtön segíteni kezdett a katalogizálásban és a sérült tárgyak helyreállításában.

"Hálásak vagyunk az olasz kormány elkötelezettségének az iraki kulturális örökség iránt, amely fontos része az egész emberiség kulturális örökségének" - mondta a turizmussal és régészeti emlékekkel foglalkozó iraki miniszter, aki azzal a kéréssel fordult a nemzetközi közösséghez, hogy továbbra is segítsék országát a Bagdadi Múzeum helyreállításában. A múzeum termeinek mindössze egyharmadát sikerült eddig rendbe hozni, és eleinte ezeket is csak szervezett iskolai látogatások keretében lehet megtekinteni.

Az 1991-es öbölháború óta nem működő múzeumból, körülbelül 15 ezer műtárgyat raboltak el 2003 áprilisában, ami szerte a világon hatalmas visszhangot, az eseményeket szó nélkül végignéző amerikai katonákkal szemben pedig erős ellenszenvet váltott ki. A nemzetközi erőfeszítéseknek köszönhetően a tárgyaknak több mint a fele megkerült azóta, ám hétezer darab még mindig hiányzik, melyek közül 40-50 leletnek tulajdonítanak kiemelkedő történelmi jelentőséget. Eddig nagyjából 180 ezer lelet tűnt el az Irakban található régészeti területekről, melyek nagy részét külföldre adták el.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

21. A világvallások és összehasonlításuk
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák

• Miért nem ettek a japánok 1200 éven át húst?
• Miként gondolkodtak isteneikről a vikingek?
• Nem a vallási ellentétek okozták VIII. Henrik szakítását Rómával
• Hol van Keresztelő Szent János feje?
• A társadalmi homogenizáció véres eszköze – így született az inkvizíció
• Az iszlám születése – ki volt Mohamed próféta?
• Kincsekért, foglyokért, dicsőségért vagy vallásuk védelmében támadtak a vikingek Európára?
• „Az elképzelhető legarrogánsabb és leggonoszabb emberek”: kik voltak a török elit keresztényből lett muszlimai?
• Öngyilkosság vagy megvilágosodás – így mumifikálták önmagukat a buddhista szerzetesek