Ruszisztikai Intézet nyílt Budapesten

Közép-Európában a budapesti ruszisztikai intézet az első. Az alapítvány még mintegy félszáz hasonlót tervez létrehozni. A budapesti intézmény részben az egyetemi oktatást szolgálja, részben viszont nyitva áll mindenki előtt, aki érdeklődik az orosz nyelv és kultúra iránt.

Vjacseszlav Nyikonov, az alapítvány igazgatója a megnyitó ünnepség alkalmából rendezett Oroszország híre a világban című tudományos tanácskozáson elmondta: a közvélemény-kutatások szerint az országról kialakult kép többnyire kedvező, pozitívan vélekednek például Ázsia nagy részében, leszámítva Japánt, továbbá Latin-Amerikában, Afrikában. A volt Szovjetunió tagállamaiban már vegyesebb a kép Oroszországról, de ott is inkább pozitív.

Ahol kevésbé kedvező Oroszország imázsa, az a Nyugat, a NATO, illetve az Európai Unió tagállamai, elsősorban Franciaország, Németország, Lengyelország, Svédország, Törökország, de már például az Egyesült Államokban, illetve Nagy-Britanniában is többen - a megkérdezettek több mint 40 százaléka - vélekednek inkább pozitívan Oroszországról, mint negatívan.

A kifogások elsősorban azzal kapcsolatban fogalmazódnak meg, hogy az ország autoriter berendezkedésű, demokráciája tökéletesítésre szorul, hiányoznak a demokratikus politikai tradíciók, a pluralizmus és az ember jogok tisztelete. Mindezek a szakember szerint is részben reális felvetések, csakúgy, mint a korrupcióval, az oligarchiákkal és az igazságszolgáltatás működésével kapcsolatos kritikák.

Ugyanakkor Nyikonov azt a közkeletű vélekedést is megemlítette, hogy "az oroszokkal az a legnagyobb baj, hogy fehérek", mert, ha például feketék vagy sárgák lennének, akkor nem kérnék rajtuk számon az atlanti, nyugat-európai, észak-amerikai értékeket, és tekintettel lennének az orosz hagyományokra. Vajon miért várták el Oroszországtól, hogy a Nyugathoz mérje magát, miért gondolták azt, hogy a hidegháború vége Oroszország vereségét jelenti, és miért várták el, hogy úgy viselkedjen, mint egy legyőzött ország, holott Oroszország mindennek épp az ellenkezőjét élte meg - vetette fel Nyikonov.

A szakember hangsúlyozta: Oroszországnak nincsenek globális ambíciói, de önálló erőközponttá akar válni a világban, mint amilyen az Egyesült Államok, Kína vagy India. Oroszország egy szuverén ország saját állásponttal, nem akart az Európai Unió tagjává válni, mert az unió túl szigorúan szabályozza a gazdaságot, és a közösségben túl nagy az alárendeltség Brüsszelnek. Az Oroszország és a Nyugat közötti egyik ütközési pont az energiapolitikával függ össze. Az orosz-ukrán gázháború kapcsán felmerült, hogy Oroszország zsarol, holott "mi vagyunk az egyik legmegbízhatóbb gázszállító", és ezen nem változtat az sem, hogy "Ukrajna lopja a gázt és elzárja a csapot" - jegyezte meg Nyikonov.

"Oroszország sokkal jobb, mint amilyen az imázsa" - tette hozzá a történész, politológus, aki 1989-ben Gorbacsov közeli munkatársa volt, és annak a Vjacseszlav Molotov szovjet politikusnak az unokája, aki a 20. század közepén az ország külügyminisztere volt.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

Múlt-kor történelmi magazin

• Forró magyar őszök – megjelent a Múlt-kor őszi száma
• Trianon előtt - határon túl: megjelent a Múlt-kor tavaszi száma
• A szabadság kapujában – megjelent a Múlt-kor őszi száma
• Holokauszt 1944-ben: megjelent a Múlt-kor tavaszi száma
• Páratlan párok: megjelent a Múlt-kor téli száma
• Horthy Miklós ingadozó trónkérdései
• Rákosi 1956 utáni ismeretlen levelei
• A Hunyadi-dinasztia tündöklése és bukása
• Kulisszatitkok az Egri csillagok forgatásáról