2024. tél: Szoknyával a politikában
ITT vásárolhatsz termékeinkből

Föld-világkonferenciák

2002. szeptember 3. 17:15

2002. augusztus 26. és szeptember 4. között rendezi meg az ENSz a dél-afrikai Johannesburgban a Csúcsértekezlet a Fenntartható Fejlődésért elnevezésű, `Rió+10` Föld-csúcsot.

Az eddigi legfontosabb nemzetközi környezetvédelmi konferenciák:
  • 1972. Stockholm - Az Egyesült Nemzetek Szervezetének első környezetvédelmi tanácskozásán 113 nemzet képviselői akciótervet fogadtak el a környezetszennyezés elleni nemzetközi együttműködésről.
  • 1973. Washington - A veszélyeztetett állat- és növényi fajok védelmével foglalkozó konferencián megszületett az ún. Washingtoni Egyezmény, a Veszélyeztetett Fajok Nemzetközi Kereskedelmét Szabályozó Egyezmény (CITES), amely 1975-ben lépett életbe. Az aláíró államok kétévente találkoznak.
  • 1986. Harare - A zimbabwei fővárosban rendezett környezetvédelmi- és fejlesztési konferencián a norvég miniszterelnöknő, Gro Harlem Brundtland arra hívta fel a figyelmet, hogy új irányokat kell adni a fejlesztési politikának, mivel a rövidéletű sikerekre építő politika ártalmas a környezetre. A Brundtland vezetésével felállított ENSZ-bizottság 1987-ben közzétette az ún. Brundtland-jelentést, amely megállapította: nem csak a megnövekedett népesség és ennek munkája változtatja földgolyónk arculatát, hanem hatalmas, mindenki szándékán kívül eső folyamatok zajlanak le az atmoszférában, a talajban, a vizekben, az élővilágban és mindezek egymáshoz való kapcsolataiban. A jelentés hangsúlyozta az országok egyetemes felelősségét a fejlődés ilyen alakulásában, a meglévő nemzetközi gazdasági rend fenntartásában ("fenntartható fejlődés").
  • 1987. Montreal - A kanadai konferencián 46 ország megállapodásra jutott az ózonréteget károsító vegyszerek - elsősorban is a klorfluorkarbon (CFC) - termelési szintjének befagyasztásáról, illetve a huszadik század végéig történő, 50 százalékos csökkentéséről. Az ózonréteg védelméről létrejött ún. Montreali Jegyzőkönyvet mára már több mint 160 ország aláírta. 1990-ben Londonban, 1992-ben Koppenhágában és 1997-ben Montrealban az aláíró államok további szigorításokat vállaltak: előre hozták a halonok és CFC-k felhasználásának teljes tilalmát, és további anyagokat is felvettek a tilalmi listára.
  • 1992. Rio de Janeiro - Az ENSZ égisze alatt 178 ország küldöttségének részvételével tartott Föld-csúcs elfogadta a 21. század akciótervét, az Agenda 21 elnevezésű dokumentumot, mely a Föld környezeti állapotát elemzi, és megfogalmazza a környezetromlás megállításának cselekvési programját. A résztvevők többsége aláírta a Föld klímájának megóvásáról, valamint a veszélyeztetett állat- és növényfajok védelméről szóló megállapodást. A kibocsátott ún. Riói Nyilatkozat nem kötelező jellegű dokumentum a környezettel kapcsolatos jogokról és kötelességekről.
  • 1997. Kiotó - A Japánban, 160 ország részvételével megrendezett környezetvédelmi ENSZ-konferencián a globális felmelegedés témaköre állt a középpontban. Megállapodás született arról, hogy az ipari országok 2008 és 2012 között - 1990-hez képest - átlagosan 5,2 százalékkal csökkentik hat, üvegházhatást okozó gáz kibocsátását. A tanácskozáson nagy vita bontakozott ki az ipari államok és a fejlődők csoportja között az ártalmas gázokkal, illetve azok kvótáival folytatandó kereskedelemről.
  • 2000. Montreal - 135 ország képviselője jegyzőkönyvet írt alá a Biológiai Biztonságról, a génkezelt organizmusok biztonságos forgalmazásának szabályozásáról. A dokumentum a legmagasabb szintű ellenőrzés alá helyezte a génkezelt szervezeteket - akár vetőmagokról, akár állati takarmányról vagy emberi fogyasztásra szánt termékekről, akár további feldolgozásra szánt élelmiszeripari alapanyagokról van szó.
  • 2001. Stockholm - A 21. század első átfogó környezetvédelmi megállapodása született meg, amikor a svéd fővárosban megrendezett konferencián 127 ország képviselője 12 tartós, környezeti méreg, organikus szennyezőanyag, (rövidített nemzetközi elnevezéssel: POP) gyártásának és alkalmazásának tilalmáról szóló egyezmény életbe lépéséhez adta hozzájárulását.
  • 2001. Bonn - A Kiotói Jegyzőkönyv életbeléptetésével kapcsolatos utókonferencián - miután az Egyesült Államok visszalépett a ratifikálásától, s Japán és néhány más ország is fenntartásait hangoztatta - 180 ország képviselői kompromisszumos megállapodást fogadtak el: lehetővé tették, hogy az erdősítési programokat messzemenően beszámíthassák az adott országok kötelezettségébe. A megegyezésnek köszönhetően az Egyesült Államok nélkül is hatályba léphet a kiotói egyezmény.
  • 2001. Marrakesh - A marokkói városban - a bonni tanácskozás folytatásaként - 167 ország képviselője megállapodott a kiotói klímavédelmi jegyzőkönyv gyakorlati megvalósításáról szóló dokumentum szövegéről, s ezzel elhárult az akadály az okmány ratifikálása elől.
  • 2001. Bonn - A fajok sokféleségéről rendezett konferencián 182 ország képviselője megegyezett a növények és állatok genetikai információinak hasznosításáról. Szabályozták a gének hasznosítását, valamint az ebből származó gazdasági előnyök megosztását az ipari és a fejlődő országok között.

    [www.greenfo.hu]

    Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

    Miért támogassam a Múlt-kort?

    2024. tél: Szoknyával a politikában
    Olvasta már a Múlt-kor
    történelmi magazin
    legújabb számát?

    kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

    Nyomtatott előfizetés vásárlása
    bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
    Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
    12 450 ft 9 990 Ft
    Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
    Az első 500 előfizetőnek.
    20 000 ft 14 990 Ft
  • Vár negyed a föld alól | Régészeti kiállítás | Budapesti Történeti Múzeum Vármúzeum
    Fekete lyuk - A pokol tornáca | Underground Budapest '88-'94 | Kiscelli Múzeum
    Saturnalia | 2018. december 9. 11-15 óráig | Aquincumi Múzeum
    SZÍVMELENGETŐ KÖZÉPKOR – KÁLYHÁK ÉS KÁLYHACSEMPÉK A KÖZÉPKORI MAGYARORSZÁGON
    Könyvbemutató | A nyomor felfedezése Bécsben és Budapesten
    Sztálin árnyékában - Nemzetközi konferencia - 2017. november 24.

    Játsszon!

    Miről híresült el I. Miklós pápa?

    Történelmi adattárak

    Mi történt a szülinapomon?

    Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

    Bezár