A csehszlovákiai állambiztonság likvidálta volna az árulókat

Pavel Zácek, a cseh nemzeti emlékezet intézete igazgatójának egy prágai történészkonferencián pénteken elhangzott előadása szerint a különleges állambiztonsági egységnek elsősorban azokat "árulókat" kellett volna semlegesítenie, akiknek az egykori szocialista Csehszlovákiából sikerült Nyugatra távozniuk.

Korabeli levéltári dokumentumokból kiderült, hogy likvidálni kellett volna azokat a volt állambiztonsági vagy titkosszolgálati személyeket is, akik átálltak a nyugati titkosszolgálatokhoz és fontos adatokat szolgáltattak ki nekik. A listán olyan nevek találhatóak, mint a Masín testvéreké, akik az ötvenes évek elején fegyverrel a kezükben harcolták ki a Nyugatra jutást, vagy Frantisek Tisler, Csehszlovákia amerikai nagykövetségének katonai attaséjáé, aki 1959-ben állt át az amerikaiakhoz.

A Vlast nevű egységet 1963-ban hozták létre, s 1968 elején, a prágai tavasz beindulásakor számolták fel. A feltárt dokumentumok szerint a tervezett gyilkosságok közül végül egy sem valósult meg, csupán néhány kisebb bemelegítő akciót valósítottak meg Nyugaton. "Abban az esetben, ha rendkívüli módon megsértik a Csehszlovák Szocialista Köztársaság érdekeit, s ha az célszemélyt a csehszlovák bíróságok előzőleg halálra ítélték, akkor a megfelelő jóváhagyást és utasítást követően hozzá lehet fogni az illető fizikai megsemmisítéséhez az idegen ország területén" - idézte Zácek az egyik korabeli dokumentumot.

"Az egységbe a korabeli titkosrendőrség legjobb kádereit válogatták be. A hírszerzésnek ez volt a legtitkosabb része" - jegyezte meg a nemzeti emlékezet intézetének igazgatója a szovjet titkosszolgálatokkal (NKVD, illetve utódja, a KGB) foglalkozó konferencián. Zácek szerint a Vlast létrehozására a szovjet KGB adott utasítást, s azt Lubomír Strougal akkori belügyminiszter, a hetvenes és a nyolcvanas évek csehszlovák kormányfője hajtotta végre.

A fennmaradt utasításokból kiderült, hogy Nyugatra menekült "árulókat" elfogásuk után elsődlegesen vissza kellett volna csempészni Csehszlovákiába. Ha ez a terv sikertelen lett volna, akkor a csehszlovák hírszerzőknek meg kellett volna valamilyen módon győzniük a nyugati kollégáikat, hogy a célszemélyek továbbra is a kommunista titkosszolgálatoknak dolgoznak, s a Nyugat nem bízhat meg bennük. Bár a gyilkosság mint munkamódszer az utolsó helyen szerepelt, alkalmazását nem zárták ki.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

29. A kétpólusú világrend
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés

• Alig egy évtizeddel élte túl a jugoszláv állam Josip Broz Titót
• Mind az Anschlussról, mind a Habsburgokról lemondott Ausztria az önállóságért
• Megnyerhetetlen versenybe kényszerítette Moszkvát a „csillagháborús” terv
• 1958-ban elsüllyedt amerikai tengeralattjárót fedeztek fel Hawaii mellett
• Azonnal heves indulatokat gerjesztett világszerte Churchill híres fultoni beszéde
• Az emberélet nem számított, Észak-Vietnám elérte célját a Tet-offenzívával
• Egy spanyol halász segítségére is szükség volt az elveszett amerikai hidrogénbombák megtalálásához
• Kiment a mosdóba, majd a vonaton hagyta 1953-ban a hidrogénbomba titkos dokumentumait
• A Szovjetunió vonakodó segítségével vált atomhatalommá Kína