Megszólaltatnak egy 19. század eleji magyar zongorát

Pachl János magyar zongorakészítő mester a 19. század első felében működött, s ez az egyetlen darab, amelyet érdemesnek tartottak a restaurálásra a Budapesti Történeti Múzeumban őrzött három Pachl-zongora közül - mondta el Fabók Balázs restaurátor, aki a konferencián előadást tart Gerő Péter kollégájával együtt a Pachl-zongora helyreállításáról. A restaurálás azt jelenti, hogy eredeti formájában, hagyományos anyagokat és szerszámokat használva állítják helyre a műtárgyat. A Fabók Balázs vezette csoport elhatározta, hogy a zongorának nemcsak a fa-, hanem a hangzó részeit is restaurálja.

Zenészek, muzeológusok nem hittek abban, hogy a hangszer újra megszólal, de a lelkes csapat elérte, amit akart. Komlós Katalin zenetudós, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem tanára, a fortepiano-játék specialistája a napokban próbaként több mint egy órát játszott a hangszeren és nagyon meg volt elégedve a helyreállítással - jegyezte meg Fabók Balázs. Magyarországon ilyen zongorarestaurálás még nem volt, mert nincs szakemberképzés sem. Ezt most tanulja a restaurátor Gerő Péterrel együtt. Mindketten a Magyar Képzőművészeti Egyetemen végzetek tárgyrestaurátor karon fa, fém, üveg, bőr, textil szakon.

A szakemberek a zongora restaurálását a szennyeződések eltávolításával kezdték el, s a kiváló szakember, Lendvai Tamás tanácsai mellett nekiláttak a zongora rezonáns falapjának rendbehozásához is, ez adja ugyanis a hangszer akusztikáját. Derzsi-Pap Álmos fiatal zongorakészítő dolgozott együtt velük.

A Pachl-zongorát történetében egyszer biztosan helyreállították, de az eredeti sárgaréz húrok voltak rajta. Műtárgyként kezelték, de pénzszűke miatt nem Bécsben vásároltak húrokat, hanem itthon kapható anyagokat használtak. A zongorához szükséges 20-30 méter sárgaréz húr elkészítéséhez 1000 méter anyagot kellett venniük, mert nem volt egységes a drót minősége. A húrok fölrakása után lassú hangolás kezdődött, hogy tönkre ne menjen a szerkezet. 15-20 hangolás után - a mai zongoráknál elég 3-5 - készen állt a zongora a játékra.

A keddi konferencián Lantos István zongoraművész, a Zeneakadémia professzora szólaltatja meg azt az 1760-70-es években Eger környékén készült barokk pozitívorgonát (pedál nélküli kicsi hangszer), amelyet ugyancsak Fabók Balázs és csapata restaurált Albert Miklós kiváló orgonaépítő mester segítségével. Ő új sípokat készített, mert hiányos volt a hangzó rész. A szürke, jellegtelen, kétajtós szekrényhez hasonló nagyságú hangszert letisztították, mert az idők során többször át lett festve, s most szép vöröses színben pompázik, és játszani is lehet rajta.

A restaurált hangszerek a Zenetörténeti Múzeumba kerülnek, s remélhető, hogy 2011-től, az épület helyreállítása után, állandó kiállításon láthatja majd őket a közönség a Budai Várban - tette hozzá Fabók Balázs.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

11. A kiegyezéshez vezető út, a kiegyezés tartalma és értékelése
IV. Politikai berendezkedések a modern korban

• Véreskezű zsarnokból Ferenc Jóska – hét évtized „a birodalom első hivatalnokaként”
• A Magyarországgal való kiegyezés felé mozdította el Bécset a königgrätzi vereség
• Külpolitikai kudarcok kényszerítették Bécset a Kiegyezésre
• Deák Ferenc tollba mondta a húsvéti cikket, hogy kézírását se ismerjék fel
• Ferenc József is fogadta az 1849-ben jelképesen felakasztott Andrássyt
• 10 tény a dualizmus kori Magyarországról
• Egyenes út vezetett a kiegyezéstől Trianonig? – az 1867. évi alku 150 év távlatából
• Kossuth a bukás biztosítékát, mások az ország aranykorát látták a Kiegyezésben
• Megoldódott Sisi koronázási fotóinak rejtélye