Szertefoszlik a csíkszeredai alagút legendája
2008. november 11. 12:28
A csíkszeredai Mikó-vár udvarának és előterének rendezési munkálatai (villanyvezetékek lefektetése, drénezés) közben az erőgépek hajdani létesítmények maradványaiba markoltak - számolt be a különleges ásatás részleteiről Kristó Tibor a Hargita Népében.
Korábban
Ez arra ösztökélte a mentőásatásokat végző régészeket, hogy feltárásukra kutatószelvényeket nyissanak a vár előtt, nemkülönben a belső udvaron. Darvas Lóránt régész szerint megdőlni látszik az az elmélet, mely szerint alagút vezetett volna a várból annak előterébe. "Mostanáig az a tévhit járta, hogy a várat alagút köti össze a külső vársánccal" – magyarázza a munkálatokat folyamatosan felügyelő és szükség esetén mentőásatásokba kezdő régész.
Nyár elején korabeli védműrendszer maradványait tárták fel a Vár téren, majd legutóbb a vár homlokzata előtti részen nyitottak szelvényeket, és ezek feltárása során a főbejárattól északra, egy belső árokba épített szennyvízcsatorna maradványaira bukkantak. A csatornarendszer bizonyos részei viszonylag ép állapotban megmaradtak.
"Közel másfél méter magas, téglával boltozott, 60-70 cm széles csatornáról van szó, amely a vár homlokzatától indul, és a déli oldalon található, külső várárokkal áll kapcsolatban. Létesítésnek ideje a 18. századra tehető, a várépítés második, úgymond Habsburg-korszakára. Tehát nem alagút, ahogyan mostanig tévesen hitték e rendszerről" – nyomatékolja a régész.
Az alagútgyanú mint feltételezés a múlt század hatvanas éveire vezethető vissza. Ugyanis az említett időszakban végzett renoválások során szintén erőgépek törték át a szennyvízcsatornát. Szakszerű ásatást nem végeztek, mégis azt hitték, hogy a várat „bizonyára" alagút köti össze a vársánccal – fűzi hozzá a régész-muzeológus.
A belső udvaron nyitott szelvényből egy 17. századi loggia maradványai kerültek elő. Ez olyan nyílt csarnokfolyosó, melynek gerendás vagy boltozatos mennyezete oszlopokon nyugszik. Nos, egy ilyen pillér maradványai mutatkoznak a szelvény alján. Darvas szerint ez hasonlatosságot mutat a Segesvár mellett épült keresdi – közismertebb nevén Bethlen – kastély loddzsájával.
Tovább a teljes cikkhez
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
zsidóság
- Embertelen körülményekkel szembesültek a budapesti nagy gettó lakói
- Már gyermekkorában tragédiák kísérték Radnóti Miklós életét
- Szenes Hanna a Szentföldön maradhatott volna, de visszatért, hogy segítsen
- Ágyúkkal támogatta Ganz Ábrahám a magyar szabadságharcot
- Munkaszolgálatosok a keleti fronton
- Eredménytelenül szervezett titkos béketárgyalásokat David Ben-Gurion
- Kémből vált befolyásos üzletemberré az embermentő Oskar Schindler
- Mit lehetett tudni a holokausztról 1944-ben Magyarországon?
- Több ezer zsidó életét mentette meg a holokauszt idején Ángel Sanz Briz
- Macbeth, a tragikus hős és VI. Jakab, a boszorkányos király 16:05
- A protestánsok sérelmei vezettek az első defenesztrációhoz Prágában 15:05
- Az aszódi Podmaniczky–Széchényi-kastély 10:35
- Megpecsételte Napóleon sorsát a végzetes oroszországi hadjárat 09:50
- Saját országának nevét is megváltoztatta Mobutu, Zaire elnöke 09:05
- Utolsó pillanatáig nevettetett Harry Einstein, a nagy komédiás tegnap
- A politikai rendőrség még a szabadságharc után is veszélyesnek tartotta Mindszenty Józsefet tegnap
- Előbb filmsztár lett, majd a színpadot is meghódította Törőcsik Mari tegnap