2024. őszi különszám: Ármány és szerelem a Fehér Házban
ITT vásárolhatsz termékeinkből

Politikai erőt képvisel az erdélyi szász kisebbség

2008. augusztus 26. 14:31

Az erdélyi szászok egykor közel negyedmilliós közössége a kétezres évekre alig több mint 15 ezer főre apadt. Épp ezért lehet meglepő, ha megvizsgáljuk az idei helyhatósági választási eredményeket.

Néhány önkormányzatban, de főleg Nagyszebenben, rendkívül erős a romániai német nemzetiségű polgárok érdekvédelmi szervezete, a Romániai Német Demokrata Fórum (RNDF). Először viszont a nagyobb - egykor szász - települések választási eredményeit érdemes áttekinteni, hogy megértsük miért is olyan különleges ma Erdélyben Klaus Johannis nagyszebeni polgármester és pártja teljesítménye.

A szászság hagyományosan öt nagyobb városban - a fővárosukként is nyilvántartott Nagyszeben mellett - Brassóban, Segesváron, Medgyesen és az északi Besztercén, valamint a környező falvakban élt. Noha napjainkban ezek a városok mind döntően román többségűek, választott vezetőik nemzetisége mégsem tükrözi mindenhol ezt a homogenitást.

Brassó (Kronstadt, Braşov) hagyományosan a szászok "második" városa volt, noha kereskedelmi és gazdasági tekintetben még a szász "fővárost" Nagyszebent is megelőzte. A város híres szülötte volt Johannes Honterus evangélikus prédikátor, aki megalapította Brassó első (és Erdély második) nyomdáját. Ugyancsak itt látta meg a napvilágot Áprily Lajos magyar költő is. A brassói magyarok száma a 19. század végére meghaladta a szászokét, 1910-ben a város lakosságának relatív többségét (43,4%-át) már magyarok alkották. A románok adták a lakosság 28,7%-át, a szászok pedig a.26,4%-át. Ezek az arányok csak a negyvenes évekre változtak meg lényegesen - a románság javára. Jelenleg (a 2002-es adatok alapján) Brassó lakosságának 90,7%-át románok alkotják, a magyarok aránya 8,1%, míg a szászoké (németeké) mindössze 0,6%.
Brassóban például a 2008. júniusi helyhatósági választások eredményei alapján a RNDF egy százalékot sem kapott a szavazatok összeszámlálása után.

Segesvárt (Schässburg, Sighişoara) sokan a szász városépítkezés legszebb példájaként tartják számon. Nem véletlenül - a Nagy-Küküllő romantikus völgyében elterülő város zegzugos utcáinak, épségben megmaradt városfalainak, polgárházainak és kicsiny sikátorainak együttese valóban méltó lenyomata a szászság szorgalmának és szépérzékének. A városban született Georg Daniel Teutsch evangélikus püspök, a szászok jogainak védője. Szintén itt született Apor Vilmos győri püspök, aki a szovjet katonák követelésével dacolva sem adta ki a hozzá menekült magyar nőket. Segesvár másik jelentős szülötte volt Vlad Ţepeş ("Karós Vlád") havasalföldi fejedelem, a legendás Dracula előképe. 1910-ben a város nemzetiségi összetétele a következő volt: 47,3% német, 26,2% román és 23,2% magyar; 2002-ben a románok alkották Segesvár lakosságának 75,9%-át, a magyarok 18,9%-át, a németek aránya pedig 2%-ra csökkent.
Segesváron, az UNESCO világörökségi listáján szereplő szász kisvárosban is alig maradtak németek. A RNDF itt még csak városi tanácsos-jelöltet sem indított.

Medgyes (Mediasch, Mediaş), Szeben megye második legnagyobb települése elbűvölő szász város, jó állapotban megmaradt erődtemplomával, városfalaival és kaputornyaival (az egyikben egy helyi rádió - a Radio Medias 725' - is működik) és számos más műemlékével. Itt született a szász identitás kialakításában és fennmaradásában jelentős szerepet játszó Stephan Ludwig Roth. 1910-ben a város lakosságának 44,8%-át még a szászok alkották, őket követte a 31,6% román, majd a 19,9% magyar. 2002-re az arányok itt is jelentősen módosultak: a románok ma 82,4%-ban lakják a várost, a magyarok aránya 12,1%-ra, a németeké pedig csupán 2,1%-ra esett vissza.
Medgyesen érdekesen alakultak a helyhatósági választások: a város élén a következő négy évben is szász származású polgármester lesz, Daniel Thellmann személyében. A 2004-2008 között a RNDF tagjaként Medgyest vezető politikus azonban idén már nem a "német párt" színeiben indult, hanem a Liberális-Demokrata Párt jelöltjeként.

Beszterce (Bistritz, Bistriţa) jellegzetes evangélikus templomtornya a négy fiatoronnyal ma sebzetten áll a város központjában. Júniusban - feltehetően hajléktalanok felelőtlensége miatt - a felállványozott templomtorony leégett, a tűzvészben odalettek a négyszáz éves harangok is. A templom helyreállítására a város és a besztercei szászok németországi leszármazottai is gyűjtést szerveztek. 1910-ben Beszterce nemzetiségi összetétele a következő volt: szászok: 44,1%, románok: 33,8%, magyarok: 21,3%. 2002-ben a több mint 81 ezer lakóból már csak 370 (0,5%) vallotta magát német nemzetiségűnek, a románok aránya 91,1%, a magyaroké pedig 6,5%.
Mielőtt rátérnénk Nagyszebenre, még vessünk egy pillantást az észak-erdélyi szászok központjaként nyilvántartott Besztercére. Beszterce a szász kivándorlás szempontjából különleges helyet foglal el. Mivel az 1940. augusztus 30-ai második bécsi döntés értelmében a város visszakerült Magyarországhoz, egészen más helyzetben érte őket a háború vége, mint a Romániában maradt dél-erdélyi németeket. 1944-ben ugyanis a szász lakosság jó része - a visszavonuló német hadsereggel együtt - elmenekült a szovjet és román csapatok elől, és később főleg Alsó-Ausztriában telepedett le. A besztercei szász jelenlét ezt követően fokozatosan egyre jelentéktelenebbé vált: a deportálásokat túlélő szászok maradványai pedig a Ceauşescu-rendszerben vándoroltak ki Németországba. Így az ősi szász Besztercén egyáltalán nem is indultak német jelöltek.

Nagyszeben (Hermannstadt, Sibiu), az erdélyi szászok fővárosa, méltán híres a szász közösség kulturális értékeiről. Erdély első magángyűjteménye is itt, a Brukenthal Múzeumban található. Szebenben működik Erdély leghíresebb német gimnáziuma, amely szintén báró Samuel von Brukenthal kormányzó nevét viseli. 1910-ben a város nemzetiségi összetétele a következőképpen festett: szászok: 50,3%, románok: 26,3%, magyarok: 21,7%. 2002-ben: románok: 95,7%, magyarok: 2%, németek: 1,6%.
A végére hagytuk az erdélyi szászok fővárosát, Nagyszebent. A Ceauşescu-rendszer által ösztönzött szász kivonulásnak köszönhetően a 20. század végére Szeben sem kerülhette el sorsát. Noha lakosságának többségét még a harmincas években is a szászok alkották, és még a második világháború utáni évtizedekben is 25% körül mozgott az arányuk, a hetvenes évek végére drasztikus csökkenés következett be: 1977-ben már csak a város lakosainak 16,8%-át adták, 1992-ben 3,3%-át, 2002-ben pedig csupán 1,6%-át (alig két és félezer fővel). Mindezek ismeretében mégis meglepő eredményeket produkálnak a helyhatósági választások - immár több ciklus óta. Nagyszebenben és környékén idén is "tarolt" a RNDF. Nemcsak a szebeni polgármesteri tisztséget nyerte el újra a német párt jelöltje, hanem a városi tanácsban is több mint 50%-ot szerzett a RNDF.

Ebben minden bizonnyal szerepet játszott az is, hogy 2007-ben Luxemburg mellett Nagyszeben volt Európa Kulturális Fővárosa. Mivel a történészek szerint feltehetően Luxemburgból és az északnyugat-rajnai területekről érkeztek a szászok ősei, ezért kézenfekvőnek tűnt, hogy a "rokoni kapcsolatokkal" is rendelkező két város egymást segítve rendezzen nívós programsorozatokat. (Ezek egyike volt a Magyar Hét - Ars Hungarica is) Ehhez pedig az egyik legmegfelelőbb kapcsolattartó ember nem is lehetett volna más, mint a szász származású Klaus Werner Johannis. A polgármester irányítása alatt, karöltve Guttmann Szabolccsal, a város magyar főépítészével, nemcsak rendbe tették, "újrameszelték" Nagyszebent, hanem még az egykori szász metropolisz hangulatát is sikerült visszacsempészni a falak közé.

A 2000 óta a város élén álló Klaus Johannis idén is - csakúgy, mint négy éve - fölényesen nyert: most több mint 83%-ot kapott a választópolgároktól. Ezzel az eredménnyel - az erdélyi megyeszékhelyek vonatkozásában - őt választották meg a legnagyobb aránnyal. Ez a jelenség azt mutatja, hogy Nagyszeben és lakossága értékeli a polgármester munkáját, és valóban európai utat választott magának, hiszen nem a nemzetiség, hanem a teljesítmény alapján ítél, és választ magának városi elöljárókat. A polgármester munkáját segíti, hogy a 23 fős városi tanácsba 14 szász városatyát delegált a RNDF, de megerősítették posztján a 2004 óta a Szeben megyei tanács elnökeként ténykedő Martin Bottescht is. A Szeben megyei tanács helyeinek közel harmadát a német párt szerezte meg.

A szebeni szászok jelenlegi helyzetét valószínűleg a következő anekdota fejezi ki a legjobban. Néhány éve erdélyi szászok leszármazottai kirándultak el Nagyszebenbe. Kérdezgették a helyi lakosokat, hogy hol, melyik városrészben találhatóak még szászok. Válaszként a következőt kapták: "Most van a városi tanács ülése. Ott vannak mind".

Nagydisznód

A német politikai sikerek azonban nem korlátozódnak Nagyszebenre. Így kaphatott bizalmat Arnold Günter Klingeis, Felek (Freck, Avrig) polgármestere, noha a városban hagyományosan a románok voltak többségben, a szászok aránya pedig napjainkban az egy százalékot sem éri el. Hasonló a helyzet a Szebentől néhány kilométerre fekvő Nagydisznódon (Heltau, Cisnădie) is, ahol ismét Johann Krech diadalmaskodott, begyűjtve több mint 3800 szavazott (a településen a második világháborúig még többségben voltak a szászok, jelenlegi arányuk mindössze 1,9%).

A Szászföldön kívül a bánsági és partiumi németek ("svábok") is értek el kisebb sikereket: több Szatmár megyei község (például Csanálos vagy Mezőpetri) és egy Krassó-Szörény megyei település (Temesfő) élére került polgármester a RNDF színeiben.

Miklós Gábor, Terra Recognita Alapítvány


Forrás:
Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikája
Biroul Electoral Central: Alegeri locale 2008

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2024. ősz: 1944 – A szégyen éve
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
12 450 ft 9 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft
Vár negyed a föld alól | Régészeti kiállítás | Budapesti Történeti Múzeum Vármúzeum
Fekete lyuk - A pokol tornáca | Underground Budapest '88-'94 | Kiscelli Múzeum
Saturnalia | 2018. december 9. 11-15 óráig | Aquincumi Múzeum
SZÍVMELENGETŐ KÖZÉPKOR – KÁLYHÁK ÉS KÁLYHACSEMPÉK A KÖZÉPKORI MAGYARORSZÁGON
Könyvbemutató | A nyomor felfedezése Bécsben és Budapesten
Sztálin árnyékában - Nemzetközi konferencia - 2017. november 24.

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár