Újra lezárták a katyni tömeggyilkosság ügyét
2008. október 14. 19:41 MTI
A moszkvai körzeti katonai bíróság hétfőn helybenhagyta az 1940-ben elkövetett katyni tömeggyilkosság ügyének lezárásáról 2004-ben hozott ítéletet - közölte Alekszandr Mincsanovszkij, a bíróság sajtótitkára. Anna Sztavickaja, a katyni erdőben és környékén legyilkolt lengyelek, többségükben katonatisztek családjait képviselő ügyvéd elmondta: korábban megfellebbezték az ügy lezárásáról szóló döntést, s ezt is megfellebbezik majd.
Korábban
Az ügyvédnő hozzátette: a bíróság elismerte a tényt, hogy embereket lőttek agyon Katynban, s hogy az ügyvédi iroda által képviselt embereket a tömeggyilkosságok helyszínére vitték, viszont rámutatott, hogy az exhumálás nyomán nem azonosították az áldozatokat. Sztavickaja arra is emlékeztetett, hogy 1990-ben a harkovi bíróság bűnvádi eljárást indított az ügyben konkrét személyek - az egykori szovjet titkosrendőrség, az NKVD képviselői - ellen, később azonban a legfelső katonai ügyészség a sajtóban közölte, hogy az illetőket bűnösnek találták, de elhunytuk miatt az ügyet lezárták.
A Szmolenszk melletti katyni erdőben 1940-ben mintegy 4-5 ezer lengyel katonatisztet - többnyire az értelmiséghez tartozó, éppen mozgósított, s nyomban orosz hadifogságba került tartalékos tiszteket - gyilkoltak le. A tömegsírokat a Moszkva ellen vonuló nácik találták meg, de a Szovjetunió azt állította, hogy nincs köze az öldökléshez, s a németeket vádolta meg a rémtettel. Moszkva nevében Mihail Gorbacsov szovjet elnök csak 1990-ben ismerte be, hogy oroszok követték el a tömeggyilkosságot. Két évvel később Borisz Jelcin orosz elnök titkos iratokat adott át a lengyel vezetőknek, amelyekből az is kiderült, hogy az utasítást Sztálin adta.
Történészek szerint a hadifogságba esett több mint nyolcvanezer lengyel tartalékos tiszt, rendőr, határőr, továbbá ukrajnai és fehéroroszországi börtönökben fogva tartott civilek - jogászok, papok, kémkedéssel, szabotázzsal, kuláksággal vádolt lengyel állampolgárok - közül Sztálin parancsára legkevesebb 22 ezer embert öltek meg különböző helyszíneken. Az orosz kormány ugyan beismerte a történteket, de a mészárlást nem minősíti háborús bűnnek vagy népirtásnak, mert ez elkerülhetetlenné tette volna a még élő tettesek felelősségre vonását, amit a lengyel kormány követelt is. Ezen kívül Oroszország a megölteket nem minősíti a sztálini megtorlások áldozatainak, ami lehetetlenné teszi posztumusz rehabilitációjukat.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
tavasz
Múlt-kor magazin 2017
- Nők a fronton – megjelent a Múlt-kor tavaszi száma
- Hét híres ember, aki nyomtalanul eltűnt
- Szinyei Merse Pál: Majális
- Szacsal, Nopcsa-kastély
- Önkéntes munkaszolgálat Magyarországon 1935–1944
- A Közel-Kelet amazonjai
- Cornelia, a Gracchusok anyja
- Az első magyar értelmi fogyatékosokat nevelő intézet története
- Trujillo, a Dominikai Köztársaság diktátora
- Tutanhamon sírjának felfedezésével mindenkit lenyűgözött Howard Carter 15:05
- Olümpiasz sem tudta megakadályozni fia, Nagy Sándor dinasztiájának bukását 09:06
- Inspiráló nőknek is otthont adott a tiszadobi Andrássy-kastély 09:05
- Egyetlen hete maradt, hogy a forradalom hősévé váljon Gérecz Attila tegnap
- Alattvalói joviális öregúrként és zsarnokként egyaránt tekintettek Ferenc Józsefre tegnap
- Elkezdődött a nevezés a Kecskeméti Animációs Fesztiválra tegnap
- Nyugdíjba vonulás után is rendkívül népszerű maradt Both Béla tegnap
- Csaknem húsz évet kellett várni az Erzsébet híd újjáépítésére tegnap