Őskori játékszer a kőkori halálközpontból

2008. október 13. 15:05

Őskori játékszerre bukkantak a régészek egy Stonehenge-hez közeli gyermeksírban, amely az egykor élt emberek tárgykultúrájáról is sokat elárulhat. Egy másik kutatás pedig megkérdőjelezte a neolitikus Lourdes fogalmát: a kutatók szerint a kőkör az élet- helyett sokkal inkább a halálkultuszokhoz köthető.

Korábban

A hároméves gyermek sírjában talált krétafigura nagyjából 3000 éves lehet. A temetkezésre a kőkör közelében találtak rá, és Dennis Price régész szerint nem nehéz elképzelni a temetéshez kapcsolódó nyers érzelmeket és gyászt, amit a leletek is tükröznek. Ezt mutatja az is, hogy a gyermek mellé kedvenc játékát temették, hogy az elkísérje őt a túlvilágra is. A kutató elmondása szerint a sündisznó szerepét egyelőre nem ismerik a kor pogány hitvilágában, ezért nem is feltételezik azt, hogy az állatnak valamilyen szimbolikus szerepe lehetett a temetésnél. Emellett a korból nagyon ritkák a hasonló műtárgyak, ezért a lelet különösen értékes.

A sündisznó

Eközben nézeteltérés támadt a kutatók közt, hogy Stonehenge a korábban is emlegetett neolitikus Lourdes lehetett-e, vagy pedig speciális hamvasztásokat hajtottak végre a kör közepén. A BBC idén végzett ásatását bemutató Timewatch című történelmi magazinműsor szerint az emberek az ismert világ minden pontjáról Stonehenge-hez jártak gyógyulni. Egy új beszámoló azonban szembeszáll ezzel az ötlettel: a szakemberek most i.e. 3000-re teszik a kövek állításának dátumát, és szerintük a hely a halál mementója volt, nem pedig az életé, és a gyógyulásé.

A Stonehenge Riverside Project öt éve a térségben dolgozó kutatói szerint a kőkör egyik első felfedezőjéről elnevezett Aubrey-lyukakban - ahol az állókövek előtti faépítmények álltak - talált krétamaradványok analízise arról tanúskodik, hogy a neolitikus struktúra i.e. 3000 körül, azaz minden eddig hittnél korábban készülhetett el. A helyszínen talált emberi maradványok radiokarbon-datálása szerint pedig a kőkör környékén a halállal kapcsolatos, hamvasztásos szertartások lehettek a leggyakoribbak, ami egy igen erőteljes halálkultusz jelenlétét feltételezi.

A kutatás egyik résztvevője, Mike Pitts régész szerint a mostani vizsgálatok eredményei teljesen ellentétesek a korábban gondoltakkal. Így szerinte Stonehenge mindig is a halálról, és a temetésről szólt, nem pedig a gyógyulásról és az életről. A BBC kutatásának vezetője, Geoffrey Wainwright szerint azonban összetettebb a kép, és ők sosem állították, hogy a körnek csupán egyetlen funkciója lehetett. Éppen ezért ott gyógyíthattak, de akár temetkezhettek is.