Aranylemezekkel temették el a makedón harcosokat

Korábban

Újratemetett aranykoszorút találtak a görög régészek

Sorba rendezték a makedón királysírokat

A nagy kiterjedésű temetőben most 43 új sírt tártak fel: a régészek szerint az elhunytakat i.e. 650 és 279 között helyezték itt végső nyugalomra. A leletek új információval szolgálnak a makedón királyság korai szakaszáról, amely virágkorában Nagy Sándor hódításai nyomán Indiáig terjedt.

A legérdekesebb leletek közé tartozik 20 harcos sírja, akik a késői archaikus korban, i.e. 580 és 460 között távoztak az élők sorából. Némelyiküket bronz sisakban temettek el, s melléjük helyezték fegyvereiket - vasból kovácsolt kardjaikat és késeiket. Szemüket, szájukat és mellkasukat rituális célból készített vékony aranylemez borította, amelyet oroszlánok és más, a királyi hatalmat jelképező állat ábrázolása díszített.

"A leletnek komoly történelmi jelentősége van, mivel új ismeretekkel szolgál a makedónok kultúrájáról, szokásairól az archaikus korban" - hangsúlyozta Pavlosz Hriszosztomu, a nyolc éve folyó régészeti projekt vezetője. Hriszosztomu szerint a sírok tanúbizonysága szerint a makedón katonai berendezésű társadalom volt, amely igen korán, már az i.e. 7. század második felében rendelkezett tengerentúli kereskedelmi kapcsolatokkal.

A feltárt sírokban a régészek 11 női csontvázra is bukkantak - az archaikus korban élt hölgyeket ékszereikkel - arany- és bronznyakláncokkal és fülbevalókkal temették el. Kilenc sír a későklasszikus, illetve a hellenisztikus korból, Nagy Sándor elhunyta körüli időkből származik.

Az elmúlt nyolc év alatt összesen 915 sírt tártak fel az Athéntól 530 kilométerre északra lévő Arhontikóban folyó ásatások során, a régészek becslése szerint azonban eddig ez a temetőnek csupán 5 százalékát teszi ki. A terület nyolcezer évvel ezelőtt, i.e. 6000 körül népesült be, s Arhontikót az i.sz. 14. században hagyták el lakosai.

A település, amelyhez a temető tartozott, az archaikus korban érte el virágkorát. A gazdag sírmelléklet arra utal, hogy a város egykori lakói bizton hittek a túlvilági életben és az újjászületésben. Korábbi feltárások során a sírokból aranyból készült álarcok, koronák és diadémok kerültek elő, valamint jelentős mennyiségű importkerámia.

(Múlt-kor/MTI)

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

26. Nagyhatalmi konfliktusok 1618–1820 között
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés

• A legitimitás elvére épült a Napóleon legyőzése után Bécsben megszabott új európai rend
• A trónt is szeretői segítségével szerezte meg a kegyencek cárnője, Nagy Katalin
• Bár sokan a halálát kívánták, valószínűleg mégsem mérgezés lett Napóleon veszte
• Hogyan kerültek franciák vagy éppen magyarok az amerikai függetlenségi háború csatatereire?
• Ifjúkorában édesapja halálra ítélte Nagy Frigyest, helyette azonban legjobb barátját végezték ki
• Miért hisszük úgy, hogy Napóleon alacsony volt?
• Miért raboltatott el Napóleon két pápát is?
• Bekerítő manővere miatt fölényesen nyerte Napóleon a „három császár csatáját”
• Lépésről lépésre falták fel Lengyelországot szomszédai a kora újkorban