Tömeggyilkosságokra emlékeznek Vásárhelyen

Berényi László

10 órától az 1919-es vásárhelyi tömeggyilkosság áldozatainak emlékművénél dr. Kószó Péter alpolgármester emlékezik az ártatlanul meggyilkolt polgárokra, majd Németh László tábori lelkész mond imát.

1919. július 25-én egy magyar származású román hadnagy, Berényi László vezetésével román katonák gépfegyverrel 56 vásárhelyi civilt gyilkoltak meg. Reggel Berényi felhozatta a városháza börtönéből a korábban ártatlanul bebörtönzött polgárokat, majd az egymáshoz kötözött emberek egy szakasznyi katona kíséretében elindultak a város határába. A menetet rémülten figyelők közül Berényi többeket belöketett a halálmenetbe.

A Hódmezővásárhelytől 6 kilométerre lévő Nagy Dezső-féle tanyánál álltak meg, ahol a román katonák gépfegyvert is használva a tanya pincéjéből felhozott foglyokat csoportba állítva agyonlőtték. A tömeggyilkosság áldozatainak közel negyven százaléka 30 év alatti volt. A kivégzettek túlnyomó többsége szegény sorban élt. A véres holttesteket a tanya mellett temették el, exhumálásukra a tömeggyilkosság után bő egy héttel került sor. Ezt követően temethették el a családtagok a város temetőiben a tömeggyilkosság áldozatait.

A gyilkosságok módszertanát, kegyetlenségét tekintve hasonlóképpen jártak el a szovjetek Katynban. A tömeggyilkosságban kivégzettek száma ott meghaladta a 15 ezret. Halálgyárként, ipari mértékben gyilkoltak meg lengyel tiszteket és civileket Sztálin parancsára. Erre a döbbenetes cselekményre emlékezteti a ma élőket a világhírű lengyel filmrendező, Andrzej Vajda Katyn című filmje, amelyet az Emlékpont Múzeumban 18 órától tekinthetnek meg az érdeklődők. A megrázó erejű filmalkotás előtt Kovács István történész, a legismertebb magyarországi lengyel-szakértő beszél arról, hogy miként történhetett meg a katyni szörnyűség.