Népirtássá minősítenék az ukrajnai éhínséget

Az 1932-33-as éhínség mögött személyesen Sztálin állt - állítják az ukránok, akik szerint az egykori diktátor a kolhozosítás során saját földjeik és terményeik feladására és beszolgáltatására kötelezte a parasztokat, megfosztva ezzel őket megélhetésüktől. Az igen gazdag mezőgazdasággal rendelkező ország kincseit ezután a Szovjetunió gyors ipari fejlődésének finanszírozására használták, hiszen nagyon komoly szükség volt a hasonló exporttermelésből származó bevételekre. Ennek megvolt az ára: több millió ember halt éven az elkövetkező évek során.

Viktor Juscsenko elnök ezért azt szeretné, ha a nemzetközi közösség is szándékos, az ukránok ellen folytatott népirtásnak ismerné el az akkor történteket. A helyi parlament ezt 2006-ban már törvénybe iktatta, és az Ukrán Nemzeti Emlékezet Intézete vezetője, Vladiszlav Versztyuk szerint most mindezt tényekkel és levéltári adatokkal is alá kell majd támasztani.

A kérdésen a helyi történészek is vitáznak: szerintük ugyanis a Holodomor kifejezéssel említett időszak igencsak ellentmondásos. Vannak, akik szerint mindez az ukránok elleni kollektív támadás volt, míg mások szerint csak a gazdag kulákok ellen léptek fel. A számokat tekintve is igencsak megosztott a szakma: egyesek szerint 10 millió, míg más történészek szerint 3,5 millió ember halt meg ezen évek alatt.

A kérdés azonban - sok más hasonló kortárs múltértelmezési kérdéssel együtt - feldühítheti az oroszokat, akik szerint ez egyáltalán nem volt genocídium, hiszen ekkor ők, és a többi más népcsoport tagjai is ugyanúgy szenvedtek. Éppen ezért a legtöbben csak ukrán pénzszerzési kísérletet látnak a hasonló törekvésekben. Versztyuk szerint az oroszok félelme alaptalan: ők semmilyen kárpótlást nem szeretnének, csak magát a tényt szeretnék elismertetni.