2024. őszi különszám: Ármány és szerelem a Fehér Házban
ITT vásárolhatsz termékeinkből

Klímaváltozás végezhet a szkíta múmiákkal

2008. július 9. 11:05

Régészeti mentőakciót szeretnének

A múmia mellett ott voltak a ruhái, fegyverei, használati tárgyai és ételei. Mellette feküdt két teljesen felszerszámozott ló, amiket arccal északkelet felé temettek el. Mongólia elnöke saját helikopterét adta kölcsön, hogy a leletet az ulánbátori laboratóriumba lehessen szállítani. A múmia egy évet töltött egy német laboratóriumban, ruháit és fegyvereit pedig az oroszországi Novoszibirszkben vizsgálják. A szkíta múmiákon felfedezhetők a balzsamozás kezdetleges nyomai: a belső szerveket eltávolították, helyükre füvet tettek. A jég és a szándékos tartósítás következtében a múmiák igen ellenállóvá váltak.

A Parzinger által felfedezett múmia arca megrongálódott. A pusztítást a természet okozta, amikor a jegesedés miatt a sírkamra összement. A tetem a kamra tetejéhez nyomódott, a koponya betört, az arc összenyomódott, ami lehetetlenné teszi az arc rekonstrukcióját. A fogak fájdalmas fogínybetegségre utalnak, amely a hús és tejtermékek túlzott fogyasztásának, illetve a zöldségek és gyümölcsök hiányának következménye. Az alacsony és vékony férfi 60-65 éves korában halt meg. Egyszer eltörte a bal karját, valószínűleg esés közben. Csigolyáin ízületi gyulladás nyomai fedezhetők fel, amely az állandó nyeregben üléstől alakulhatott ki. A kar és a váll állandó erős igénybevételnek volt kitéve. Az utóbbi betegségek különösen olyan embereknél fordulnak elő, akik sokat foglalkoznak vadlovakkal.

A nyomok tehát egyértelműen azt a feltételezést erősítik, hogy a Parzinger által feltárt sír szkíta férfit rejt. A szkíták i.e. 800 körül söpörtek végig Közép-Ázsia sztyeppéin, és néhány nemzedék múlva kultúrájuk és művészetük már messze túlmutatott a füves puszták világán. Félelmetes hírnevet szereztek az ókori görögök és perzsák között. Hérodotosz írt erőszakos temetkezési szokásaikról, amelybe az emberáldozat is beletartozott, és kábító füveket alkalmazó szertartásaikról. Szerinte valahonnan keletről, a távoli hegyekből származnak.

A régészek úgy vélik, hogy a szkíták bronzkori ősei a mai Oroszország, Mongólia, Kína és Kazahsztán fennsíkjain legeltették nyájaikat. Aztán "valami megváltozott" - állítja Parzinger. I.e. 1000 körül az esős éghajlat nyomán füves puszták jöttek létre, amely több ló, juh és kecske megjelenését eredményezte. Az emberek elkezdték követni a vándorló állatokat. I.e. 800 körül azonban minden régészeti nyom eltűnik.

Az 1940-es évek elején Szergej Rudenko, szovjet régész az Altáj-hegység Pazirik nevű térségében meglepő felfedezéseket tett. Jó állapotú múmiákat talált, amelyek bőrét tetoválások fedték. A halott belső szerveit eltávolították, és a hullát lószőrrel varrták össze. A felöltöztetett és felfegyverzett tetem mellett lovak, szőnyegek és nemeztakarók feküdtek. 1992-ben újra kezdődött a kutatás. Natalja Polosmak, novoszibirszki régész egy gondosan tetovált, kínai selyemből készült ruhát viselő "jégherceget" talált szintén az Altáj-hegységben. Egy másik koporsóban női tetem volt, amely szoknya helyett nadrágot viselt, és csak fegyvereket temettek mellé. A felfedezés ismét előtérbe állította azt a feltételezést, hogy kapcsolat lehet a szkíták és a legendás amazonok között.

Parzinger attól tart, hogy a globális felmelegedés véget vethet a szkíták kutatásának. Rudenko ásatási naplóiból kiderül, hogy akkoriban sokkal hidegebb volt az időjárás az Altáj-hegységben, mint ma. A változás világosan látható. Frank Lehmkuhl, az Aacheni Egyetem földrajztudósa már egy évtizede foglalkozik az Altáji térség tavainak vízszintjével. "A gleccserek visszavonulnak, a tavak vízszintje pedig folyamatosan emelkedik. Mivel a térségben nem esik több eső, mint korábban, az emelkedést csak az talaj és a gleccserek megolvadása okozhatja." A szkíta múmiákat konzerváló örök fagy felolvadásával maguk a múmiák is el fognak tűnni. "Sürgős régészeti mentőakcióra van szükség. Ki tudja, meddig lesznek még itt ezek a sírok?" - mondja Parzinger.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2024. ősz: 1944 – A szégyen éve
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
12 450 ft 9 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft
Vár negyed a föld alól | Régészeti kiállítás | Budapesti Történeti Múzeum Vármúzeum
Fekete lyuk - A pokol tornáca | Underground Budapest '88-'94 | Kiscelli Múzeum
Saturnalia | 2018. december 9. 11-15 óráig | Aquincumi Múzeum
SZÍVMELENGETŐ KÖZÉPKOR – KÁLYHÁK ÉS KÁLYHACSEMPÉK A KÖZÉPKORI MAGYARORSZÁGON
Könyvbemutató | A nyomor felfedezése Bécsben és Budapesten
Sztálin árnyékában - Nemzetközi konferencia - 2017. november 24.

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár