Egyelőre nem törlik a drezdai Elba-völgyet a Világörökség Listáról

Korábban

Szent hegyet és miniállamot is jelöltek az UNESCO világörökségi listájára

Mégis megépülhet Drezda vitatott hídja

Változtatnak az új Elba-híd tervein

Vörös Erőddel bővült a világörökségi lista

Az UNESCO Québecben ülésező Világörökség Bizottsága (VÖB) döntött arról, hogy Drezda 2009-ig haladékot kap, de ha nem állítják le a barokk belváros látképét romboló négysávos, 635 méteres híd építését, akkor jövőre törlik a listáról az Elba völgyének drezdai szakaszát. Ilyesmi mostanáig csak egyszer fordult elő a tekintélyes ENSZ Világörökség Lista történetében: 2007-ben egy ománi természeti élőhely vesztette el a világörökség státust, mert az arab ország vezetése 90 százalékkal csökkentette a területét, hogy kitermelhesse az alatta rejtőző földgáz- és kőolajkészletet.

Az UNESCO (az ENSZ Oktatási, Tudományos és Kulturális Szervezete) a régóta húzódó hídügyben most konkrét javaslatot is megfogalmazott; azt tanácsolta a drezdai döntéshozóknak, hogy híd helyett alagúttal próbálják megoldani a városközpont közlekedési problémáját. "Ha nem áll le az építkezés, akkor egész biztosan elvész a világörökség cím" - nyilatkozta Brigitte Ringbeck, aki megfigyelőként képviseli a Németországot a bizottságban.

A 160 millió eurós (37 milliárd forint) Waldschlösschen-híd projekt kivitelezése tavaly novemberben kezdődött, de a kérdés már a 19. század vége óta napirenden van, csak éppen mindig közbejött valami; két világháború és a szocialista hiánygazdálkodás például. Az 1945 elején porig bombázott barokk belvárost aztán a német újraegyesülést követően teljes egészében újjáépítették, és 1996-ban elhatározták, hogy felépítik az új Elba-hidat is, de azóta sem lett semmi a tervből.

Részben azért, mert a tervezett közúti híd közvetlen közelében van egy ritka állatfaj, a patkósorrú denevér kevés élőhelyeinek egyike, környezetvédők ezért bíróságon próbálták megakadályozni a megvalósítást. Sikertelenül, de időközben a városvezetés magától is elállt a tervtől, miután 2004-ben az UNESCO a világörökség részévé nyilvánította az "Elba menti Firenze" látképét. Egy 2005-ben tartott helyi népszavazáson azonban 67,9 százalékkal az építkezés támogatói kerültek többségbe, és a városházát kötelező eredményt az alkotmánybíróság is megerősítette.

A létesítmény pártolói a város közlekedési helyzetének javulását várják a hídtól, míg az ellenzők a híres barokk városkép elvesztésétől tartanak. A VÖB 2006-ban vezette át a drezdai folyóvölgyet a veszélyeztetett kulturális örökségek listájára, és már tavaly is adott haladékot a kérdés rendezésére. Brigitte Ringbeck szerint a türelemnek most vége, 2009-ig mindenképpen rendezni kell a helyzetet.

A világörökségek listáján egyébként jelenleg összesen 851 helyszín szerepel. Ezek közül 660 kulturális, 166 természeti nevezetesség, 25 pedig vegyes jellegű. Magyar helyszínből nyolc van a listán, hét kulturális és egy természeti. A jövő keddig tartó québeci tanácskozáson a VÖB 45 pályázat közül választja ki azokat, amelyeket idén felvesz a listára. A 21 ország képviselőiből álló szakértői bizottság elé ezen az ülésszakon magyar pályázat nem kerül.

(Múlt-kor/MTI)

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

18. Az ENSZ és az Európai Unió
IV. Politikai berendezkedések a modern korban

• 1948 óta a „visszatérés joga” áll az izraeli-palesztin konfliktus középpontjában
• 26 éves az Európai Unió
• Tényleg nem tett meg mindent az ENSZ a magyar ügy érdekében 1956-ban
• Botrányok övezték az egyik legnagyobbb ENSZ-szervezet történetét
• A gázai lőporos hordó - az arab-izraeli konfliktus története
• 10 tény a ruandai népirtásról
• 60 éve lett vége a hidegháború legvéresebb konfliktusának
• Az ENSZ-re sózta London Palesztinát
• Viták a közös európai történelem kapcsán