Ítélet Nagy Imre ellen
2008. június 15. 15:16
Ma este az ítélethozatallal fejeződik be a Nagy Imre-per 52 órás hanganyagának lejátszása Budapesten, a Centrális Galériában.
Korábban
A teljes per egyhetes lejátszásának pénteki napján a hangfelvételen azt mutatták be, hogy Maléter Pállal szemben kihallgatták Molnár Józsefet, aki az angol katonai attasé sofőrje volt a forradalom alatt. Itt azt próbálták bebizonyítani, hogy Maléter nyugati hatalmakkal, így Nagy-Britanniával igyekezett felvenni a kapcsolatot, ami a bíróság álláspontja szerint a szocialista államrend megdöntését célozta.
Maléter Pál mindvégig tagadta a vádat, csak azt ismerte el, hogy valóban találkozott a diplomatával, aki érdeklődött az aktuális események felől. Elmondása szerint a fennálló rendszerrel szembeni összeesküvésről egyáltalán nem esett szó, mindössze arról, hogy az attasé személyesen jött jókívánságát kifejezni a forradalomhoz.
Maléter Pál |
Vég Tivadar arról is beszélt, hogy 1956 októberében tárgyalt a forradalmárokkal, amelynek nem lett eredménye, mert azok fegyvert követeltek a rendőrségtől, ám ő ezt megtagadta. Ugyanakkor Kopácsi Sándort vádolta azzal, hogy október 30-án a Köztársaság téren a felkelők elfoglalták a pártbizottság székházát, mert ha Kopácsi nem adott volna fegyvert a felkelők kezébe, nem következhettek volna be az ottani vérengzések. Kopácsi Sándor a pénteki tárgyalás során jóformán semmiféle ellenállást nem tanúsított, elismerte az ellene hozott vádakat.
Kopácsi Sándor |
Nagy Imre másik titkárnője, Balogh Józsefné arról beszélt a tárgyaláson, hogy Nagy Imrével kétszer is összekülönbözött. (Nagy Imrét elvtársnak nevezte, ám Vida kijavította Nagy Imrére.) A titkárnő, folyamatosan mentegetve magát, azt mondta, hogy ő tájékoztatta Nagy Imrét a budapesti pártbizottság október 30-ai ostromáról és az ÁVH-sok meglincseléséről, mire a miniszterelnök helyreutasította, hogy "ne csináljon pánikot".
Balogh Józsefné |
Szólt a titkárnő arról is, hogy a Kossuth-címert bemutatták az egyik kabinetülésen Nagy Imrének, aki viszont azt állította, hogy a címert az utca emberei készítették, arról nekik tudomásuk nem volt. Ahogy fogalmazott: a forradalom megelőzte őket. Ezzel a vádnak megkérdőjeleződött az a szándéka, hogy kimondja: a Kossuth-címer bevezetését a Nagy Imre-kabinet kezdeményezte már a forradalom eleje óta. A pénteki tárgyalás lejátszása folyamán bemutattak egy, a Kádár-rendszerben propagandacélzattal készített filmet a forradalomról és szabadságharcról; az 1956-os Intézet közlése szerint ez azonban nem azonos azzal a filmmel, amelyet Nagy Imrének és társainak ötven éve, e napon levetítettek a tárgyalóteremben, az ugyanis még nem került elő.
A vádlottak hivatalból kirendelt ügyvédei vehemens beszédeket mondtak védenceik érdekében 1958-ban, pontról pontra igyekeztek cáfolni az ügyész vádjait - derült ki a Nagy Imre-per teljes hanganyaga lejátszásának szombati napján Budapesten, a Centrális Galériában. Nagy Imre ügyvédje, Bárd Imre rámutatott: a túlzott iparosítás, ami az emberek életszínvonalának csökkenését vonta maga után, nagy csalódást okozott a Rákosi-rendszer társadalmának, ez vezetett leginkább a forradalom kitöréséhez, és nem a Nagy Imre körül kialakult belső pártellenzék. Hangsúlyozta, hogy az október 23-i tüntetéshez Nagy Imrének semmi köze nem volt, amikor pedig másnapra virradóra megválasztották miniszterelnöknek, az a pártvezetés felhatalmazásából, leginkább Gerő Ernő, a párt addigi első titkárának javaslatára történt. Megemlítette azt is, hogy a Corvin-közi felkelők csoportjának felszámolását azért akadályozta meg Nagy Imre, mert az ott lakó ártatlan polgárok százait akarta megkímélni a lemészárlástól. Ezzel kapcsolatban megjegyezte, hogy különben sem állt a kormány rendelkezésére fegyveres erő, amivel ezt az akciót végrehajthatta volna. Ugyanezzel indokolta azt, hogy Nagy Imre nem védte meg a budapesti pártbizottság Köztársaság téri épületét az október 30-i ostromtól. Ez utóbbi kapcsán arra hívta fel a figyelmet, hogy "mindenki bűnös, aki október 30-án nem ment a Köztársaság térre, hogy megvédje a pártházat", amivel szintén Nagy Imre felelősségét igyekezett kisebbíteni. Hozzátette, hogy a néhai kormányfő szerepe "minimális volt a hadsereg és a rendőrség összeomlásában". Bárd Imre arról is beszélt, hogy Nagy Imre kormányzása alatt többpártrendszer alakult ki, de mentségére hozta fel, hogy létrejött az új munkáspárt, az MSZMP is. A november 4. utáni időszakban szintén enyhítő körülményként beszélt arról, hogy Nagy Imre a napi egy-két órás alvástól már "nem volt normális állapotban". A jugoszláv nagykövetségen töltött időszakról kijelentette: a vád legsúlyosabb tanúja, Szántó Zoltán valótlant állított, amikor Nagy Imre és a Szabad Európa Rádió közötti élénk, összeesküvésre utaló kapcsolatról vallott. A perben Donáth Ferenc védője, Kádár Pál kiemelte, hogy védence nem értett egyet a semlegesség és a Varsói Szerződésből való kilépéssel, valamint a november 4-én a rádióban elhangzott Nagy Imre-beszéd megszövegezésében sem volt jelentős szerepe. Azt is hangsúlyozta, hogy Donáthnak nem volt kezdeményező szerepe a Nagy Imre-kör kialakulásában, annak vezetésében sem vett részt, sőt a Nagy Imre-kormányban neki felajánlott belügyi tárcát sem fogadta el. Gimes Miklóst védő beszédében Révai Tibor ügyvéd arról szólt: enyhítő körülményként kell értékelni, hogy védence "görcsösen ragaszkodott Nagy Imre személyéhez". Maléter Pált védve Révai Tibor rámutatott: a Kilián-laktanyában lévő felkelőkkel szemben tisztogatást végzett és csak a kormány tűzszüneti parancsa után hagyott fel ezzel. Cáfolta ezzel együtt a vád több tanújának állítását, amelyben arról volt szó, hogy Maléter Pálnak felelőssége volt a Köztársaság téri vérengzésben, valamint azt is, hogy Maléter a szovjetek azonnali kivonulását követelte volna. |
1958. június 16-án hajnali öt órakor a Kozma utcai börtönben a vesztőhelyre vezették őket és felolvasták halálos ítéletüket. A jegyzőkönyv szerint 5 óra 9 perckor elsőként Nagy Imrén hajtották végre a halálos ítéletet, majd Maléter Pál és Gimes Miklós következett. Az orvosok jelentés szerint Nagy Imre szíve 5 óra 16 perckor szűnt meg dobogni, Maléter Pálnál 5 óra 24 perckor, Gimes Miklósnál 5 óra 28 perckor állapították meg a halál beálltát.
Az összedrótozott, kátránypapírba tekert holttesteket arccal lefelé tették koporsóba, majd jeltelenül földelték el a börtön sétálóudvarán. A koporsókat 1961. február 24-én szállították át a rákoskeresztúri Új köztemető 301-es parcellájába, ahol hamis nevek alatt - Nagy Imrét például Borbíró Piroska néven - ismét jeltelen sírba tették. A sírokat 1989 tavaszán azonosította az exhumálást végző bizottság.
A Kossuth Rádió 1958. június 16-án, pontban éjfélkor ismertette a Nagy Imre és társai ellen lefolytatott perről szóló hivatalos közleményt, amely tudatta, hogy az ítéleteket már végre is hajtották. A közlemény eredeti hangfelvétele már nem található meg a Magyar Rádió hangarchívumában, de a szervezők által rekonstruált hangfelvétel ma, a per hanganyagának lejátszása után hallható lesz a Centrális Galériában.
(Múlt-kor/MTI)
![](https://ad.jumu.hu/www/images/8abd0409c8de421f9c319f368990ad03.jpg)
Támogasd a
szerkesztőségét!
![2024. nyár: Hírhedt emberrablások](/ih0Ax/article_issue/.275x275/167.jpg)
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
![](https://ad.jumu.hu/www/images/460e792abeb8e64d7cac3861fb344f11.jpg)
![rendszerváltás](/ih0Ax/label/.cut-640x400/131.jpg)
rendszerváltás
- A németek a mai napig hálásak Gorbacsovnak az újraegyesítésért
- Egy küzdelmes élet Magyarországért: 30 éve hunyt el Antall József
- Konfliktusok és érdekellentétek között vezette le a rendszerváltást Antall József
- Vértelen, „bársonyos” forradalommal bukott meg a kommunizmus Csehszlovákiában
- Visszavonulót fújt Antall József kormánya a taxisblokád nyomása alatt
- A szarajevói filmfesztivál fő versenyében indul a Libertate '89 – Nagyszeben című alkotás
- Történészként és politikusként is maradandót alkotott Szabad György
- Nagy Imréék újratemetésén a kommunista rendszer is sírba szállt
- Katonai erővel sem tudta megakadályozni a litván függetlenséget Moszkva
- Olajbirodalma szétesése után vagyona nagy részét eladományozta John D. Rockefeller 19:05
- Csupán egy dolog miatt nem gúnyolták a kortársai által furcsának tartott Szókratészt 18:05
- „Azt a színházat, amelyik nem vállal kockázatot, megette a fene” – beszélgetés Meczner Jánossal 16:05
- Magyar nyelvű tárlatvezetéssel várja a látogatókat Mária Terézia kedvenc vidéki rezidenciája 15:30
- Sokkolta Kecskemét lakosságát az 1911-es földrengés 14:20
- André Kertész korábban nem látott fotóit is bemutatja a Magyar Nemzeti Múzeum 13:20
- Hatalmas összegért keltek el Napóleon pisztolyai 11:20
- Páváknak és hattyúknak is otthont adott a régi Városliget 10:40