Újra ünnep a sárkányhajó-fesztivál

Korábban

Múzeummal írják újra a tibeti történelmet Kínában

Titokzatos népcsoport élt Kína északi részén

Településszerkezettel elemzik a kínai történelmet

Tízmillió nővel üzletelt Mao

A hagyományos ünnepek közül csak a kínai holdújévet, más néven Tavaszünnepet tartották meg. A május elsejéhez és az október elsejei nemzeti ünnephez kapcsolódó szünidőt pedig a turizmus fellendítése érdekében 1999-ben egyhetesre bővítették. A holdnaptár szerinti 5. hónap 5. napján megrendezésre kerülő Tuanvucsie (Duanwujie), azaz a nyárkezdet ünnepe - külföldi fordításban sárkányhajóünnep - idén június 8-ra, vasárnapra esett, ezért a kínai hatóságok hétfőt nyilvánították munkaszüneti nappá.

A hagyomány szerint az ünnep a kegyvesztett ókori költőre, Csu Jüanra (Qu Yuan) való emlékezés, aki bánatában, 278-ban a Milo (Miluo) folyóba ölte magát. A legenda szerint ott, ahol Csu a vízbe fúlt, az emberek rizscsomagokat dobtak a folyóba, hogy megóvják a halaktól a költő testét. Manapság ezen a napon az emberek gazdagon díszített, sárkányt formázó csónakokon versenyeznek, és nád- vagy bambuszlevélbe göngyölt ragadós rizsgombócot (zongzi) esznek.

A több mint öt évtizede először munkaszüneti nappal ünnepelt fesztivált a szecsuani (Sichuan) földrengés és a dél-kínai rendkívüli esős, áradásokat okozó időjárás, továbbá egy, az ünnepen történt tömegtragédia is beárnyékolta: a kelet-kínai Csianghszi (Jiangxi) tartományban Tungkupao (Tonggubao) településnél tartott sárkányhajóversenyen összegyűlt tömegből 11 helyi lakos az eső után felázott partról a folyóba esett, kilencen vízbe fulladtak, további két embert pedig továbbra sem találnak.

A szünidő sokak számára kihasználatlan maradt, ugyanis a központi kínai egyetemi felvételi teszteket a középiskolásokkal hétfőn íratták. Sanghajban a diákoknak szurkolva a hétfő délutáni 20 perces, hallás utáni teszt idejére az iskolák közelében még az építkezésekkel is leálltak, hogy a felvételire beszűrődő zajokat ezzel is csökkentsék.

A hagyományos kultúra iránti fellendülő érdeklődés mellett a munkaszüneti napok elosztásának praktikus okai is vannak. A kínaiak is egyre kimerítőbbnek tartják a szálláshiányt és közlekedési káoszt okozó, a látnivalókat is károsító - turistahadakat útra kényszerítő - egyhetes munkaszünetet. A munkáltatók közül egyre nagyobb számban fokozatosan próbálják kiadni a szabadságot a termeléskiesés megelőzése érdekében, míg a tehetősebbek közül egyre többen utaznak külföldre.

(Múlt-kor/MTI)

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

pápaság

• Pápasága ideje alatt csaknem az egész bolygót beutazta II. János Pál
• Csupán 33 napig uralkodott a I. János Pál, a „mosolygós pápa”
• Számos protestáns ország tiltakozott XIII. Gergely pápa naptárreformja ellen
• Róma elfoglalása zárta le az egységes Olaszországért folytatott hosszú küzdelmet
• A macskák vallásos imádata is szerepelt a templomosok ellen felhozott vádak között
• Nagy tekintélyű professzor távozása után kezdett el hanyatlani az első magyar egyetem
• Mintafeleség lehetett a mérgezésekkel megvádolt Lucrezia Borgia
• Élhetőbb várossá alakította Rómát IV. Sixtus, a reneszánsz pápa
• A magyar győzelem hírére zúgnak délben a harangok