Mégis a szegecsek okozhatták a Titanic vesztét

Problémák voltak a munkaerővel is

A kutatásba bevont fémdarabokat a búvárok két évtizeddel ezelőtt hozták a felszínre az Atlanti-óceán mélyén nyugvó hajótörzsből, és közülük igen sokat salakzárvány borított. Ez pedig silány minőséget jelez: a szakértők szerint azokat sietve, kapkodva készíthették, így később törékennyé váltak. Timothy Foecke az amerikai Szabvány- és Technológiai Intézet (US National Institute of Standards and Technology) kutatója szerint így mindez egyértelműen azt jelenti, hogy rossz minőségű alapanyagokkal dolgoztak.

A cég híján volt a megfelelő szakembereknek is. 1911 vége és 1912 áprilisa között, amikor a Titanic már kihajózott, ez napi problémákat jelentett - áll az iratokban. A legfőbb problémát az jelentette, hogy a jó szegecseléshez megfelelő szakértelem szükséges: a vasat cseresznyepiros színre kell hevíteni, majd a megfelelő kalapácsütésekkel megfelelő helyen kell beleütni a szegecset a fémlapokba. A silány és tapasztalatlan munkaerő ebben az esetben nagyon sokat ronthatott a jó minőségű alapanyagokon is.

A megoldást az acélszegecsek használata jelentette volna, a korban ugyanis már megkezdték az átállást az erősebb, és megfelelő gépekkel könnyen beilleszthető anyag használatára. A kutatók szerint a rivális Cunard hajótársaság már évekkel korábban is acélszegecseket használt, például a Lusitania építésekor is. A Titanic megalkotásakor azonban részben figyeltek csak erre: a hajó közepén már az új technológiát alkalmazták, míg az orrban és tatban a hagyományos vasszegecseket. A jéghegy pedig a hajó orrát súrolta, ahol ha acélszegecsek lettek volna, nem lett volna hasonló mértékű a kár - áll a könyvben. Lehetséges tehát, hogy a hajó jobb alapanyagai lehetővé tették volna, hogy tovább fennmaradjon a víz felszínén, amíg a mentőhajók megérkeznek.

Az elmélet igencsak vegyes fogadtatásban részesült: James Alexander Carlisle például, akinek nagyapja szegecselő volt a Titanic építésekor, nyíltan kampányol a teória ellen. Szintén visszautasítja a vádat a sokáig némaságba burkolózott építőcég, a Harland és Wolff is. Szerintük semmi gond nem volt az alapanyagokkal, ezt példázza az Olympic építése is, amely 24 éven át szelte a tengereket baleset nélkül (a Britannic 1916-ban aknára futott). A cég egykori alkalmazottja, David Livingstone félrevezetőnek tartja a könyv állításait, mert szerinte egy nagyobb hajó építésekor egyértelmű, hogy több munkásra van szükség: jelenleg például Romániából is toboroztak munkaerőt. Szerint semmilyen bizonyíték nincs a szegecsek hibájára.

1. Gyenge beszállítókkal dolgoztak
2. Problémák voltak a munkaerővel is