2024. tél: Szoknyával a politikában
ITT vásárolhatsz termékeinkből

Megfejtették a Brit-szigetek első felfedezőjének útját

2008. április 15. 13:00

Pütheász, az i.e. 4. század leghíresebb görög utazója három évig tartó utazása során i.e. 325-ben a Man-szigetet is felkereshette, hogy ott csillagászati méréseket végezzen.

Pütheász Massiliában, azaz a mai Marseille-ben született i.e. 360 körül. A korban Marseille egy igen jelentős település volt a Mediterráneum nyugati részében, és élénk kereskedelemi kapcsolatokat folytattak a feltörekvő Rómával is. A helyiek később igyekeztek abból a versengésből is profitálni, amit a karthágóiak és rómaiak a térség kereskedelmi uralmáért folytattak.

A felfedező északi kalandozásának célja a mai napig tisztázatlan, lehetséges, hogy újabb piacokat vagy kereskedelmileg kiaknázható területeket keresett. Utazása során a férfi - aki elsőként nevezte Britanniát és Írországot Brit-szigeteknek - a kor matematikai és asztronómiai szintjének megfelelő csillagászati méréseket végzett, hogy pontosan meghatározza földrajzi helyzetét.

A kutatók szerint Pütheász Marseille-ből a Garonne folyón hajózott Bordeaux-ba, majd egy helyi hajóval Britanniába, aztán szárazföldön, vagy vízi úton Cornwallba ment, majd Írországba, és egészen a Hebridákig eljuthatott, ahonnan Izlandra is átkelt. Ezután Anglia keleti partjait érintve kereste fel Németország északi részét és Hollandiát, majd innen tért haza Marseille-be. Élményeit Peri tou Okeanou, azaz Az óceánról című könyvében örökítette meg, abból azonban egy példány sem maradt meg, így a kutatóknak a vizsgálatok során a Sztrabón és Plinius műveiben felhasznált részletekre kell támaszkodniuk.

A szakértők most ezen szövegek segítségével állapították meg, hogy a férfi pontosan hol is járhatott Britanniában: egy korábbi régészeti feltárás során már utaltak arra, hogy ő még láthatta Stonehenge építőinek hatalmas városát is. A földrajzi koordináták alapján az is biztosnak tűnik, hogy legtöbb megfigyelését a Britannia és Írország közt található Man-szigeten végezte.

George Broderick, a Mannheimi Egyetem kelta tudományokkal foglalkozó professzora szerint "bár a régészek sok mindent tudnak az északi területekről, ez az utazás lehetett az első dokumentált expedíció a térségben, amelynek része lehetett a Man szigeti megálló is."

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2024. tél: Szoknyával a politikában
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
12 450 ft 9 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft
Vár negyed a föld alól | Régészeti kiállítás | Budapesti Történeti Múzeum Vármúzeum
Fekete lyuk - A pokol tornáca | Underground Budapest '88-'94 | Kiscelli Múzeum
Saturnalia | 2018. december 9. 11-15 óráig | Aquincumi Múzeum
SZÍVMELENGETŐ KÖZÉPKOR – KÁLYHÁK ÉS KÁLYHACSEMPÉK A KÖZÉPKORI MAGYARORSZÁGON
Könyvbemutató | A nyomor felfedezése Bécsben és Budapesten
Sztálin árnyékában - Nemzetközi konferencia - 2017. november 24.

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár