Ma nem tudnák elfogadtatni a Benes-dekrétumokat

A dokumentumgyűjtemény bemutatásán Vizi Balázs nemzetközi jogász azt mondta: elgondolkodtató a meghozott rendeletek gondolatmenete, hiszen konszolidáció helyett revans volt a Benes-dekrétum, mert a szlovák állam egyértelműen a magyarok és németek számlájára írta Csehszlovákia feldarabolását.

Szerinte hiába zárták le már 60 éve a dekrétumokat, a felvidéki magyaroknak még mindig élő, "szimbólumteremtő erővel" rendelkeznek. "Olyannyi békíthetetlen ellentét van a két közösség politikai értelmezése között, amely csak az ilyen kötetekkel (...), a dokumentumok közzétételével lehet eloszlatni" - mondta.

Stefan Sutaj, a Szlovák Tudományos Akadémia Társadalomtudományi Intézetének igazgatója, a kötet társszerzője hangsúlyozta: a magyaroknak is meg kell érteniük a szlovák fél álláspontját, hogy a magyarok "szívvel" közelítenek a dekrétumok felé, a szlovákok pedig nem tudják beleélni magukat a magyarok helyzetébe. Mint fogalmazott, a szlovákokból hiányzik az empátia ehhez.

Tóth Imre jogász, társszerző a dekrétumokkal kapcsolatban elmondta: megvizsgálták, hogy milyen hatásai lennének a dekrétumoknak akkor, ha manapság lépnének hatályba. Ha ma hoznák meg ezeket a törvényeket, akkor nem léphetnének hatályba, hiszen magasabb, nemzetközi törvények tiltják a diszkriminatív törvények hatályba lépését - hangsúlyozta.

A Benes-dekrétumokat a második világháború után hozta Edvard Benes, akkori csehszlovák elnök, melynek nyomán megvalósították a lakosságcserét, a magyarokat vagy Magyarországra, vagy Csehországba deportálták, elvették állampolgárságukat. A kérdés a mai napig lezáratlan, a szlovák parlament ugyanis 2007 szeptemberében megerősítette a Benes-dekrétumok sérthetetlenségét.

(Múlt-kor/MTI)