Prágának nyilatkoznia kell a Benes-dekrétumokról

A szudétanémetek azt állítják, hogy a cseh kárpótlási törvények számukra diszkriminatívak, s ezért nem tudnak hozzájutni a II. világháború után elkobzott vagyonukhoz. A kitelepítettek sikernek tartják, hogy az emberi jogi bizottság foglalkozni kezdett az ügyükkel, mert ez hatással lehet a nemzetközi bíróságokon folyó más hasonló perekre.

A beadványt 47 személy írta alá, s az ENSZ emberi jogi bizottsága januárban fordult a cseh kormányhoz, hogy foglalkozzon az üggyel. `A kormánynak hat hónapja van arra, hogy állásfoglalását eljuttassa a bizottsághoz` - közölte Zuzana Kuncová, a cseh igazságügyi minisztérium szóvivője.

A németek lényegében arra panaszkodnak, hogy a cseh bíróságok elutasítják kárpótlási kérelmeiket azt állítván, hogy ez a Benes-dekrétumok miatt nem lehetséges. Ugyanakkor a bíróságok azt már nem vizsgálják, hogy a Benes-dekrétumok nem ellentétesek-e már jogi normákkal és hogy mindig helyesen alkalmazták-e őket.

Az Eduard Benes egykori csehszlovák köztársasági elnök által aláírt dekrétumok alapján a II. világháború után mintegy hárommillió szudétanémetet fosztottak meg csehszlovák állampolgárságától, elkobozták vagyonukat és kitelepítették őket az országból. Hasonló módon sújtották a dekrétumok a több mint félmilliós szlovákiai magyarságot is.

A szudétanémetek (és a magyarok) szerint a Benes-dekrétumok a kollektív bűnösség elvén alapulnak, s ezért elfogadhatatlanak. Az Európai Bíróság eddig azért utasította el a szudétanémetek Csehországgal kapcsolatos panaszait, mert véleménye szerint nem használták ki az összes jogi lehetőségek arra, hogy ügyük még Csehországban megoldást nyerjen.

"Ez lehetetlen, mert a cseh bíróságok a Benes-dekrétumokra hivatkozva beadványainkat egyszerűen elutasítják" - állítja Thomas Gertner, a szudétanémet panaszosok ügyvédje. "Ami a Benes-dekrétumokat illeti, el kell fogadni azt a tényt, hogy ma is részét alkotják a cseh jogrendnek és valóban megfogalmazzák a kollektív bűnösség elvét" - jegyezte meg Kuncová.

A cseh képviselőház 2002 áprilisában ünnepélyes nyilatkozatban megkérdőjelezhetetlennek, érinthetetlennek és megmásíthatatlannak nyilvánította azokat a jogi és vagyoni viszonyokat, amelyek a II. világháború után a Benes-dekrétumok alapján jöttek létre.

(Múlt-kor/MTI)