Ismeretlen források az Árpád-kor zűrzavaros időszakából

A Szegedi Középkorász Műhely mindig is sokat tett azért, hogy a korai magyar történelem forrásait az érdeklődők kezükbe vegyék. 1995-ben jelentették meg A honfoglalás korának írott forrásai című kötet, amelyet négy évvel később Az államalapítás korának írott forrásai című opus követett. Ezen kiadványok szerkesztését Kristó Gyula neve fémjelezte, aki megtette az előkészületeket a folytatás érdekében. A két chrestomátia szakmai körökben pozitív visszhangot váltott ki, és bekerültek a felsőoktatási intézmények kötelező irodalmai közé. Kristó Gyula halála után Makk Ferenc és Thoroczkay Gábor vették át a feladatot, akik a kötetet a kiváló professzor emlékének ajánlották.

Jelen kötet az 1050 - 1116 közti magyar történelem görög, héber, latin, orosz és ószláv nyelven írt forrásait tartalmazza. Izgalmas korszaka ez a magyar históriának: német támadások, polgárháború és trónviszályok, kolostoralapítás és egyházszervezés, országépítés és törvényhozás, szentté avatások, magyar expanzió jellemezte I. András, I. Béla, Salamon, Géza, I. László és Kálmán uralkodását.

A szerkesztők a fő hangsúlyt a külföldi elbeszélő és okleveles források közreadására helyezték, mivel a magyarországi oklevelek magyar fordítása az előző években más kiadványokban már napvilágot láttak. Az információk gazdagságában és minőségében a jelen kötet hozta a korábbiaknál "megszokott" magas színvonalat. A források előtt rövid összefoglalást találunk a szerzők kilétéről, a kútfők eddigi kiadási helyeiről, és korábbi magyar fordításairól. Az 1860 darab lábjegyzet pedig bőséges ismeretanyaggal és további szakirodalommal látja el az érdeklődőket.

A szerkesztők 55 forrást válogattak ki a 66 évet átölelő periódusból. A kútfők igen változatosak: köztük krónikák, évkönyvek, törvénykönyvek, zsinati határozatok, oklevelek, sőt egy toronyfelirat is helyet kapott. Ez utóbbi a zárai Szűz Mária tiszteletére szentelt bencés kolostor temploma mellé Kálmán király által 1105-ben emeltetett harangtornyon maradt fenn. Története is igen érdekes, mivel az 1944. évi bombázások következében lehullott a feliratot eltakaró vakolat, s ily módon láthatóvá és olvashatóvá vált a szöveg.

A kötetben egy héber nyelvű forrás található: Jehuda ben Meir ha-Kohén, a híres mainzi tudós Vita a pénzverésről című művének egyik részlete a magyarországi pénzforgalomról tájékoztat. A görög nyelvű forrásokat Mikhaél Attaleiatész, Ioannesz Zonarasz és Anna Komnéné munkái képviselik. Anna Komnéné 15 könyvre tagolt történeti monográfiáját apja, I. Alexiosz Komnénosz emlékének szentelte. A császár leánya gondos nevelésben részesült, így rendkívül sokoldalú műveltségre tett szert.

A könyvben számos olyan forrással ismerkedhetünk meg, amelynek fordítása először látott napvilágot. Reichenau Hermann: Krónika a világ hat korszakáról (ford.: Makk Ferenc) című művében az 1050-es évek elejének német támadásaihoz kapunk értékes adalékokat. Szintén Makk Ferenc gondozta, az Altaichi Évkönyvek magyar vonatkozású adatait, amelyek az 1033 és 1063 közötti magyar történelem elsőrangú bázisát jelentik. Thoroczkay Gábor Reichenaui Bertold krónikáját tette közkinccsé. Bertold az előbb említett Hermann tanítványa volt.

Kálmán király dél-itáliai kapcsolatainak eddig kevésbé ismert részletei derülnek ki Malaterrai Gaufréd munkájából (ford.: Thoroczkay Gábor). A magyar király első felesége ugyanis Roger szicíliai gróf leánya volt, akinek kezét előkelő követség révén kérte meg. Konstanzi Bernold munkája (ford.: Rokay Péter) Szent László korának eseményeit illusztrálják. Ezen kívül bővebb beszámolót olvashatunk a Kálmán király által szétvert, gonosztevőkből is álló keresztesekről. Kis Péter és Körmendi Tamás jóvoltából megismerhetjük a garamszentbenedeki apátság alapítólevelének teljes szövegét. Kiss Gergely a somogyvári szerzetesek fogadalmát ültette át magyar nyelvre.

A Névtelen Gall: A lengyel fejedelmek cselekedetei című munkájának a magyarságot érintő részeit Bagi Dániel fordította le. Anonymus Gallus kilétéről élénk vita folyt a történészek, filológusok között. Valószínűsíthető, hogy lengyelországi tartózkodása előtt Magyarországon is járt, ahol Kálmán király vendégszeretetét élvezte. A geszta ritmikus prózában íródott, a szerző nagy nyelvi és irodalmi műveltséggel rendelkezett. Igen érdekesek a II. Boleszláv magyarországi száműzetését taglaló fejezetek. László király fogadta az elűzött lengyel uralkodót, aki azonban gőgösen reagált a szíves vendéglátásra.

Prágai Kozma műve (ford.: Szegfű László) három könyvre tagolódik, ezeket egy rövid függelék követi. Kozma az eseményeket év szerinti lebontásban ismerteti, de az információk gazdagsága szétfeszíti az annalistákra jellemző kereteket. Az óorosz őskrónika szövegének magyar fordítását Font Márta gondozta. Az opus-t kezdő sorairól Poveszty vremennich let-nek (Elmúlt idők elbeszélése) nevezték el. A munka többek között beszámol Kálmán király vereséggel végződött hadjáratáról.

Írott források az 1050-1116 közötti magyar történelemről. Szerk.: Makk Ferenc - Thoroczkay Gábor. Szeged, 2006. Szegedi Középkorász Műhely (Szegedi Középkortörténeti Könyvtár 22.), 470 o.