2024. őszi különszám: Ármány és szerelem a Fehér Házban
ITT vásárolhatsz termékeinkből

Újra látogatható a Potala-palota

2008. március 28. 09:00

Újra megnyitották a látogatók előtt a lhászai Potala-palotát, a tibeti buddhizmus központját - jelentette az Új Kína (Xinhua) hivatalos kínai hírügynökség.

A Lhásza óvárosától nem messze, egy völgy fölötti dombon magasodó, monumentális palotát - amely mai formáját a 17. században nyerte el - már az újbóli megnyitás napján kéttucatnyi turista és háromszor annyi zarándok kereste fel.

Az építmény, amelyet az UNESCO a világörökség részének nyilvánított, azóta állami múzeum, hogy 1959-ben a dalai láma egy Kína-ellenes felkelés után Indiába menekült. Tavaly több mint egymilliónyian látogattak el a buddhista központba.

Közben megérkezett a tibeti fővárosba az a 26 külföldi újságíró, akiket a kínai külügyminisztérium előző napi magyarázata szerint azért vittek oda, hogy "megismerjék az igazságot" a zavargásokkal kapcsolatban. A csoport - amely három napot tölt Lhászában - szigorú felügyelet mellett felkereshette a zavargások helyszíneit. A látogatás azonban nem pont úgy sikerült, ahogy azt tervezték, mert tiltakozó szerzetesek zavarták meg a propagandisztikus felhangoktól sem mentes kirándulást - írta a Reuters.

A külföldi újságírók épp egy kínai illetékes tájékoztatóját hallgatták a Csokang templomban, a tibeti buddhisták egyik legfontosabb szent helyén a nemrégiben lezajlott lhászai zavargásokról, amikor megjelent mintegy 50-60 (más források szerint 20-30) szerzetes a tájékoztató helyszínén. A boncok közbekiabáltak, hazugnak nevezték a kínai illetékest, és elmondták, hogy március 11. óta nem hagyhatják el a templomot.

Később a dalai lámát éltető jelszavakat skandáltak. "Szabadságot akarunk, a dalai lámát akarjuk" - kiáltozták egyebek között. Ekkor az újságírók kínai kísérői felszólították a csoportot, hogy velük együtt hagyja el a templomot.

A kínai hatóságok a két héttel ezelőtt kirobbant zavargások tetőpontján megtiltották a külföldi újságíróknak, hogy Tibetbe és a vele szomszédos kínai tartományok tibetiek lakta területeire utazzanak. Peking ugyanis azzal vádolt több nyugati tömegtájékoztató eszközt, hogy meghamisítja a tényeket a tibeti zavargásokról szóló tudósításokban.

(Múlt-kor/MTI)

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2024. ősz: 1944 – A szégyen éve
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
12 450 ft 9 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft
Vár negyed a föld alól | Régészeti kiállítás | Budapesti Történeti Múzeum Vármúzeum
Fekete lyuk - A pokol tornáca | Underground Budapest '88-'94 | Kiscelli Múzeum
Saturnalia | 2018. december 9. 11-15 óráig | Aquincumi Múzeum
SZÍVMELENGETŐ KÖZÉPKOR – KÁLYHÁK ÉS KÁLYHACSEMPÉK A KÖZÉPKORI MAGYARORSZÁGON
Könyvbemutató | A nyomor felfedezése Bécsben és Budapesten
Sztálin árnyékában - Nemzetközi konferencia - 2017. november 24.

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár