Monográfia készül a bori munkatábor történetéről

Radnóti feleségével

Csapody Tamás elmondta: négy éve, egy másik kutatás kapcsán bukkant a mai Szerbia területén található bori munkatábor "abszolút megíratlan" történetére. Visszaemlékezések, túlélőkkel készített interjúk jelentek meg a II. világháború alatt németek által üzemeltetett táborral kapcsolatban, de a téma egésze feldolgozatlan - magyarázta a kutató. Az elmúlt években magyar, német és szerb levéltárak dokumentumait, egyebek mellett az 1944. október 7-én történt, mintegy hétszáz magyar zsidó életét követelő cservenkai mészárlás több ezer oldalas németországi peranyagát dolgozta fel, valamint számos életinterjút készített Magyarországon és külföldön élő túlélőkkel, leszármazottaikkal.

A tervek szerint gazdag képanyag is dúsítja majd a bori rézbányában, illetve a Bor és Belgrád közötti vasútvonal építésén dolgozó munkaszolgálatosokról készülő monográfiát. Csapody Tamás ugyanis felvételeket készített a helyszínen a bori lágerek maradványairól: barakkok, latrinák, fogdák ma is látható kontúrjairól. Látható lesz az a nyaklánc, amelyet bányarobbantáshoz használt drótból, Dávid-csillagot formázó medálját pedig szerb pénzérméből és egy fényképből készítette az egyik munkaszolgálatos, és amelyet a mai napig őriz a Borból haza nem tért férfi özvegye.

A készülő könyvben szerepel majd egy József Attila-kötet, amelyet tulajdonosa a raboskodása alatt megőrzött, és egy olyan, sapkán viselt falapocska, amelyen a munkaszolgálatosok a számukat viselték. Emellett a híres Radnóti vers, az "Erőltetett menet" útvonalát és más, érintett helyszíneket mutató új, korszerű technikával készített térképek, korabeli egyéni és csoportképek is helyet kapnak a kötet oldalain - sorolta a szerző.

Az első háromezer munkaszolgálatost - zsidókat, Jehova Tanúkat, szombatistákat és nazarénusokat - 1943 nyarán vezényelték Borba. Egy évvel később újabb háromezer zsidó munkaszolgálatos került a Bor környéki táborokba, ahonnan 1944 őszén gyalog indították el Magyarország felé a legyengült emberek első csoportját. Útközben azonban - többek között - a magyar keretlegények bánásmódja miatt sokan életüket vesztették, így Szentkirályszabadjára már csak ezerötszázan érkeztek meg.

Innen novemberben indították őket tovább Németország felé, Abdán 22 munkaszolgálatost, közöttük Radnóti Miklóst is agyonlőtték a keretlegények. A németországi koncentrációs táborokba már csak mintegy ezer ember érkezett meg, közülük pedig alig ötszázan érték meg a háború végét - ismertette a monográfiában feldolgozandó történet első részét Csapody Tamás.

A munkaszolgálatosok szintén 1944 őszén Borból elindított újabb csoportjára szerencsésebb sors várt: menetelésük második napján ugyanis Tito partizánjai felszabadították őket, és csaknem mindannyian - többen partizánnak állva - megérték a háború végét.

A német náci mérnök alapította szervezet, az Organisation Todt által üzemeltetett, és kormányközi megállapodás nyomán magyar katonák által felügyelt bori munkatáborról szóló könyv fejezeteiben elméleti és történeti háttér, a Borba vitt orvosok, valamint a munkaszolgálatosok és a keretlegények neveit tartalmazó lista is helyet kap. Utóbbiak között szerepel Tálas András, Radnóti Miklós egyik gyilkosa, aki a 298-as parcellában van eltemetve, holott neki nincs helye a Nemzeti Panteonban nyugvó hősi halottak mellett - mondta Csapody Tamás.

(Múlt-kor/MTI)