Film készül az NSZK diákkmozgalmainak vezetőjéről
2008. február 24. 16:00
Dokumentum-játékfilm készül Rudi Dutschkéról, az 1968-as nyugat-berlini és NSZK-beli baloldali diákmozgalom leghíresebb vezetőjéről.
Korábban
Az 1940-es születésű Dutschke az NDK-ban nőtt fel. Érettségi után keresztény meggyőződésére hivatkozva megtagadta a katonai szolgálatot és több diáktársát is rávette példája követésére, ezért nem mehetett egyetemre. 1961. augusztusában, néhány nappal a Berlini Fal felhúzása előtt átmenekült Nyugat-Berlinbe és itt a helyi Szabad Egyetemen szociológiát tanult.
1965-ben csatlakozott Német Szocialista Diákszövetséghez (SDS), amelynek hamarosan az egyik legbefolyásosabb alakja lett. A mozgalom szervezte az NSZK-ban az első nagy tüntetéseket a vietnami háború ellen, de élen járt abban a követelésben is, hogy a nyugatnémet közéletet tisztítsák meg a magukat átmentett egykori náciktól.
Dutschke eszmerendszerében a marxizmus, az utópista szocializmus és a keresztény gondolatok jól megfértek egymással. Azt vallotta, hogy a nyugati társadalmak átalakításának együtt kell járnia a harmadik világ felszabadító mozgalmainak sikerével, valamint a közép- és kelet-európai társadalmak demokratizálásával. Ugyanakkor a forradalmat erőszakmentes úton képzelte el. Ennek ellenére 1967-től a nyugatnémet jobboldal részéről valóságos hajsza indult ellene, a Springer-sajtókonszern egyes lapjai egyenesen a meggyilkolására szólítottak fel.
1968. április 11-én, nagypénteken egy Joseph Bachmann nevű, Hitler-rajongó munkanélküli szobafestő Nyugat-Berlinben a nyílt utcán lőtt rá Dutschkéra, aki túlélte ugyan a merényletet, de súlyos fejsérüléséből soha nem épült fel teljesen. Az ellene elkövetett terrorakció radikalizálta a nyugatnémet ifjúsági mozgalmakat és ennek legszélsőségesebb leágazása lett a Vörös Hadsereg Frakció terrorista szervezet megalakítása.
Dutschke 1969 és 1971 között a Cambridge-i Egyetemen folytatta tanulmányait, de Edward Heath konzervatív brit kormánya nemkívánatosnak nyilvánította őt az országban. Ezután a dániai Aarhusban telepedett le, de részese volt az NSZK-beli antinukleáris és környezetvédő mozgalom kialakulásának, és kapcsolatban állt az NDK-beli, a lengyel, a magyar, a csehszlovák demokratikus ellenzék tagjaival. 1979 december 24-én a fürdőkádjában kapott epilepsziás rohamot és megfulladt.
(Múlt-kor/MTI)
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
11. A kiegyezéshez vezető út, a kiegyezés tartalma és értékelése
IV. Politikai berendezkedések a modern korban
- Véreskezű zsarnokból Ferenc Jóska – hét évtized „a birodalom első hivatalnokaként”
- A Magyarországgal való kiegyezés felé mozdította el Bécset a königgrätzi vereség
- Külpolitikai kudarcok kényszerítették Bécset a Kiegyezésre
- Deák Ferenc tollba mondta a húsvéti cikket, hogy kézírását se ismerjék fel
- Ferenc József is fogadta az 1849-ben jelképesen felakasztott Andrássyt
- 10 tény a dualizmus kori Magyarországról
- Egyenes út vezetett a kiegyezéstől Trianonig? – az 1867. évi alku 150 év távlatából
- Kossuth a bukás biztosítékát, mások az ország aranykorát látták a Kiegyezésben
- Megoldódott Sisi koronázási fotóinak rejtélye
- Súlyos társadalmi problémákra hívta fel a figyelmet regényeiben Aldous Huxley 20:20
- Sokszor napokig viselte ugyanazt a ruhát Hetty Green, a milliárdos üzletasszony 19:05
- Többször vezette ki Franciaországot a válságból Charles de Gaulle 16:05
- Tutanhamon sírjának felfedezésével mindenkit lenyűgözött Howard Carter 15:05
- Olümpiasz sem tudta megakadályozni fia, Nagy Sándor dinasztiájának bukását 09:06
- Inspiráló nőknek is otthont adott a tiszadobi Andrássy-kastély 09:05
- Egyetlen hete maradt, hogy a forradalom hősévé váljon Gérecz Attila tegnap
- Alattvalói joviális öregúrként és zsarnokként egyaránt tekintettek Ferenc Józsefre tegnap