2024. tél: Szoknyával a politikában
ITT vásárolhatsz termékeinkből

A szépségért szenvedni kell

2008. február 11. 15:00

Reflektorfényben a mérgező anyagok

1936-ban Ruth DeForest Lamb, az FDA munkatársa, könyvben foglalta össze ezeket a tragikus eseteket, amivel hozzájárult az 1938-as gyógyszertörvény elfogadásához. Az új rendelkezés értelmében minden kozmetikai anyag és gyógyszer az FDA ellenőrzése alá kerül. 1977-től pedig a kozmetikai cégeknek minden összetevőt fel kell tüntetniük a készítményeiken.

2007-ben a kozmetikai szerek biztonsága ismét a reflektorfénybe került: egy független laboratórium vizsgálatai szerint 33 forgalomban lévő vörös ajakrúzs "veszélyes mennyiségben" ólmot tartalmazott. A kozmetikai cég a vádakra azt válaszolta, hogy a készítményekben csak nyomokban találni ólmot, az FDA pedig nem határozta meg a szájrúzsokban használható ólom mennyiséghatárát. Az FDA most vizsgálja az esetet.

Közben az amerikai hatóságok 12 ezer tubus szempillanövesztő szert foglaltak le, mert az FDA megállapította, hogy "hamis kozmetikumról" van szó, amely veszélyes. (A termék bimatoprostot tartalmaz, amelyet a megnövekedett szem belnyomás kezelésére használnak). Minnesota állam hivatalosan megtiltotta a higany alkalmazását a szempillafestékekben, szemceruzákban és bőrfehérítő krémekben. (A cégek többsége már fokozatosan kivonta a higanyt a termékeiből, de bizonyos termékeknél, pl. óvszernél, még mindig használják.)

Tehát jobb már a helyzet, vagy még mindig ott tartunk, mint a múlt század elején? "Nehéz megmondani. Az amerikai élelmiszer és gyógyszer hivatal ellenőrzi a kozmetikai szereket, de az ellenőrzés csak utólagos. Egy terméket csak akkor lehet kitiltani a piacról, ha bebizonyítják, hogy tényleg nem biztonságos. A gyógyszerektől eltérően a kozmetikumokat nem tesztelik klinikákon, mielőtt piacra kerülnek" - mondja Teresa Riordan, a "Kitalált szépség: a szépségipar újításainak története" (Inventing Beauty: A History of the Innovations That Have Made Us Beautiful) című könyv szerzője. "De a közvélemény ma már sokkal jobban tisztában van az esetleges veszélyekkel, mint egy századdal ezelőtt."

Stacy Malkan a "Ne csupán egy csinos arc: A szépségipar sötét oldala" (Not Just a Pretty Face: The Ugly Side of the Beauty Industry) című könyvében azt írja, hogy az amerikai nők testében nagyobb arányban vannak ftalátok, olyan vegyi anyagok, amelyek születési rendellenességet és meddőséget okozhatnak. "Régen azért használtak annyi ólmot, mert nem ismerték a hatásait. Mai ismereteink sokkal jobbak, a rúzsok mégis tartalmaznak ólmot, a szempillafestékek pedig higanyt. Samponok, arckrémek, borotvaszeszek és dezodorok révén ki vagyunk téve a ftalátok okozta veszélyeknek is" - mondja Malkan.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2024. tél: Szoknyával a politikában
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
12 450 ft 9 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft
Vár negyed a föld alól | Régészeti kiállítás | Budapesti Történeti Múzeum Vármúzeum
Fekete lyuk - A pokol tornáca | Underground Budapest '88-'94 | Kiscelli Múzeum
Saturnalia | 2018. december 9. 11-15 óráig | Aquincumi Múzeum
SZÍVMELENGETŐ KÖZÉPKOR – KÁLYHÁK ÉS KÁLYHACSEMPÉK A KÖZÉPKORI MAGYARORSZÁGON
Könyvbemutató | A nyomor felfedezése Bécsben és Budapesten
Sztálin árnyékában - Nemzetközi konferencia - 2017. november 24.

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár