A virtuális utak is Rómába vezetnek

A digitális városnézést az Olasz Nemzeti Kutatótanács által megbízott, 20 tagú, régészekből, építészekből, és számítógépes szakemberekből álló csoport végezte. A szakértők az elmúlt két év során lézeres szkennelések, multispektrális műholdképek és ókori szövegek alapján rekonstruálták a 2000 évvel ezelőtti világot, ahol az egyes épületek mellett kiemelt gondot fordítottak az egykori flóra és fauna megalkotására is.

A projekt középpontjában a Via Flaminia környéke áll, amely ma távol van a megszokott turistaútvonalaktól, és a nagy autóforgalom miatt csak nehezen közelíthető meg. Az út eredetileg az i.e. 3. században épült, és Róma városát Ariminummal, a mai Riminivel kötötte össze. Az Ókori Via Flaminia Virtuális Múzeuma nevet elnyerő kezdeményezés során a város tekintélyes részét is újraalkották, így Augustus feleségének, Liviának villáját, a Tiberis hídjait vagy éppen Costantinus diadalívét is láthatjuk. Az 1,1 millió dollárba kerülő projekt Diocletianus Fürdőinek Múzeumában tekinthető meg.

Az online világokhoz hasonló koncepció alapján a várost avatarok, azaz virtuális karakterek népesítik be, így a látogató az egykori mindennapok felfedezése mellett velük is kapcsolatba léphet. Livia villájába belépve például lehetőség adódik arra, hogy a turisták a császárral és császárnéval is beszélgessenek, illetve akár a kertésszel is pletykálkodhatnak egy keveset. A barangolás során emellett azt is eldönthetjük, hogy melyik Rómát szeretnénk látni: egy egyszerű utasítással ugyanis a mai romok között nézhetjük meg, hogy mi maradt az örök város dicsőségéből.

A múzeum egyik elsötétített szobájában egyszerre négyen léphetnek be a virtuális valóságba, ahol monitorokon látják az általuk joystickkkal irányított karaktert, míg élményeiket az érdeklődő közönség háromdimenziós szemüvegekkel egy speciális moziteremben követheti nyomon. A karakterek jelenleg csak olaszul beszélnek, ám a szervezők ígérete szerint hamarosan angolul is megszólalnak majd (arról persze nincs szó, hogy pont latinul csevegnének). A szakértők szerint a rekonstrukció tudományos és oktatási célokra is jó lehet, hiszen a digitális térben a terület komplexitása is tanulmányozhatóvá vált.

A múzeum vezetése szerint összegyűjtött tudományos adataik hamarosan honlapjukon is olvashatók lesznek, ahol már most is megtekinthető egy rövid prezentáció. Emellett számítanak az online közösségekre is: Livia villájának rekonstrukcióját pár hét múlva a Second Life-ba is feltöltik majd.