Amerikai levéltárba kerül a Magna Charta
2007. december 20. 10:00
21,3 millió dollárért (3,7 milliárd forintnak megfelelő összegért) talált gazdára a Magna Charta egy 710 éves ritka példánya kedden a Sotheby's aukciósház New York-i árverésén.
Korábban
"Ez egy jó nap országunknak" - fogalmazott David Rubenstein, a The Carlyle Group befektető csoport alapítója, miután a rendkívüli vételi ajánlattal megszerezte a dokumentumot. Rubenstein eltökélte, hogy megveszi az okmányt, mert azt akarta, hogy azt továbbra is a washingtoni Nemzeti Levéltár állíthassa ki. Mint hozzátette, az amerikaiak számára kiemelkedő jelentőségű a Magna Charta, mert az amerikai alkotmánynak és a függetlenségi nyilatkozatnak is az alapjául szolgált. Az Egyesült Államok alaptörvényében több kifejezést szó szerint emeltek át a Magna Chartából.
A kedden kalapács alá került példány 1984 óta a Perot Alapítvány tulajdonában volt. A feltehetően birkabőrből készült okmányt 1988-tól idén év elejéig a Nemzeti Levéltárban láthatta a közönség az amerikai alkotmány és a függetlenségi nyilatkozat mellett. Ez alatt az idő alatt mintegy 40-50 millióan látták. Az üzletember - akinek az irodája mindössze néhány száz méterre található a Nemzeti Levéltár épületétől - úgy fogalmazott, hogy ő csak a dokumentum "átmeneti gondnokságát" szerezte meg. Nem zárta ki, hogy a Chartát esetleg nemzetközi körúton fogják bemutatni, hogy minél több ember láthassa.
A Magna Charta eredetileg Földnélküli János angol király és az ellene fellázadt angol bárók és főurak viszályát volt hivatott rendezni, utóbbiak kényszerítették a királyt aláírására. Az angol nép jogait rögzítő és a király hatalmát korlátozó okmányt évszázadokon át az angol alaptörvénynek tekintették. A Magna Chartának mindössze két példánya található Nagy-Britannián kívül: az egyik az Egyesült Államokban, a másik Ausztráliában.
Arra a kérdésre, hogy mekkora összeget lett volna hajlandó megadni a dokumentumért, Rubinstein úgy válaszolt: "a szabadságnak nincs ára". A Sotheby's nem közölte, hogy mennyi volt a kikiáltási ár, illetve, hogy milyen licitek történtek. Az aukciósház korábban viszont azt mondta, a dokumentumot akár 30 millió dollárért is el lehet adni.
Az árverésen valaha eladott legdrágább dokumentum Leonardo da Vinci "Codex" kézirata volt, amely 30,8 millió dollárért kelt el a Christie's aukcióján 1994-ben.
(Múlt-kor/MTI)
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
- Súlyos társadalmi problémákra hívta fel a figyelmet regényeiben Aldous Huxley 20:20
- Sokszor napokig viselte ugyanazt a ruhát Hetty Green, a milliárdos üzletasszony 19:05
- Többször vezette ki Franciaországot a válságból Charles de Gaulle 16:05
- Tutanhamon sírjának felfedezésével mindenkit lenyűgözött Howard Carter 15:05
- Olümpiasz sem tudta megakadályozni fia, Nagy Sándor dinasztiájának bukását 09:06
- Inspiráló nőknek is otthont adott a tiszadobi Andrássy-kastély 09:05
- Egyetlen hete maradt, hogy a forradalom hősévé váljon Gérecz Attila tegnap
- Alattvalói joviális öregúrként és zsarnokként egyaránt tekintettek Ferenc Józsefre tegnap