Műholdfelvételekkel keresik az egyiptomi lelőhelyeket
2007. december 6. 13:00
Az új technológia felhasználásával igyekeznek feltérképezni az eddig még fel nem fedezett egyiptomi régészeti lelőhelyeket, hogy megmentsék őket az urbanizáció hatásaitól.
Korábban
Sarah Parcak eddig több mint 100 ősi lelőhelyet fedezett fel, többek között egy mezőgazdasági földek alatt lévő elveszett templomot, a piramisok korából származó várost a Nílus keleti deltájában, egy i.sz. 400-ból származó kolostort Közép-Egyiptomban, és egy i.e. 600-ra datálható hatalmas várost a Nílus keleti deltájában.
Az új technológia nem csak a Földről visszaverődő látható fényeket érzékeli, hanem az infravörös és mikrohullámú sugárzást is. A világűrből érkező képek jól kiegészítik a hagyományos, GPS technológiával végzett régészeti munkát. "Ez a technológia megváltoztatja a régészeti munkamódszereket" - állítja Parcak, aki évente két-három alkalommal utazik Egyiptomba.
A laboratórium felállításának ötlete is tőle származik, a Yale Egyetemen végzett tanulmányai során találkozott ezzel a technológiával. Az egyetem dékánja, Tennant McWilliams, felkarolta a kezdeményezést, és kapcsolatba léptek Max Michaellel, a helyi Közegészségügyi Iskola dékánjával. Ők is érdekeltek voltak ugyanis egy olyan műholdas technológia alkalmazásában, amelyet a modernkori járványok megfigyelésében fel lehet használni.
A műholdfelvételek segítségével felállított hőmérséklet-változásokat ábrázoló grafikonokból megállapítható például a kelet-afrikai maláriaszúnyogok szaporodási helye, vagy Sri Lankán a föld és a víz fertőzöttsége. A kutatók feltérképezhetik a nyugat-nílusi vírus okozta betegségek előfordulási helyeit, azok közelségét a szeméttelepekhez, ahol a moszkitók előszeretettel szaporodnak. Az új technológia segíti az egészségügyi eltérések és járványok megfigyelését és jobb megértését.
Sarah Parcak a műholdfelvételeket a még ismeretlen egyiptomi lelőhelyek felkutatására használja. Elsősorban nem a jól ismert építmények érdeklik, inkább a köznép életformáját szeretné jobban megismerni. Szerinte a hatezer éves egyiptomi civilizáció csupán 0,01 százalékát sikerült eddig feltárni és tanulmányozni. Munkájában elsősorban a Nílus árterére koncentrál. A műholdképek segítségével ugyanis jobban meg lehet állapítani a Földközi-tenger partvonalának és Nílus medrének változásait, valamint a települések ennek megfelelő eltolódásait. Az ősi települések földje jól elkülöníhető a mostani földtől, mert több szerves anyagot tartalmaz.
Kutatómunkája mellett Parcak tanítással is foglalkozik, tanfolyama a műholdas távérzékelők használatával foglalkozik. A diákok megtanulják, hogyan alkalmazhatják ezt a technológiát az egészségügyben és a társadalomtudományos kutatásokban.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
- Súlyos társadalmi problémákra hívta fel a figyelmet regényeiben Aldous Huxley tegnap
- Sokszor napokig viselte ugyanazt a ruhát Hetty Green, a milliárdos üzletasszony tegnap
- Többször vezette ki Franciaországot a válságból Charles de Gaulle tegnap
- Tutanhamon sírjának felfedezésével mindenkit lenyűgözött Howard Carter tegnap
- Olümpiasz sem tudta megakadályozni fia, Nagy Sándor dinasztiájának bukását tegnap
- Inspiráló nőknek is otthont adott a tiszadobi Andrássy-kastély tegnap
- Egyetlen hete maradt, hogy a forradalom hősévé váljon Gérecz Attila 2024.11.21.
- Alattvalói joviális öregúrként és zsarnokként egyaránt tekintettek Ferenc Józsefre 2024.11.21.