2024. őszi különszám: Ármány és szerelem a Fehér Házban
ITT vásárolhatsz termékeinkből

Az Elgin-márványokért küzdenek a görögök

2007. december 4. 12:00

Vittek mindent, ami mozdítható volt

Jonathan Williams, a British Múzeum kurátora elismeréssel szólt a készülő athéni múzeumról, de hangsúlyozta, hogy Athén és London másképp értelmezik a leletek történetét. Az angolok a leletek nemzetközi jelentőségével, a londoni látogatók nagy számával (mintegy 6 millió évente) és a műalkotások gondozásának kiváló minőségével érvelnek. `A Parthenon szobrai a nyugat-európai kultúrát és civilizációt jelképezik, és egy olyan múzeumban találtak otthonra, amelyet a 18. századi felvilágosodás szelleme hozott létre, ahol a kultúrát az országhatárokon túlmutató jelenségnek tekintették` - áll a múzeum hivatalos állásfoglalásában.

Meglehetősen különös lehet persze a felvilágosodás említése, és a birodalmi fosztogatás összekötése az egyetemes, nemzetek feletti értékekkel. A márványok részben valóban túlmutatnak az országhatárokon, mivel Lord Elgin a királyi flotta segítségével csempészte ki őket Görögországból. A főrend klasszikus tárgyak iránti rajongása ugyan a felvilágosodást idézi, de a márványok eltávolítása eredeti helyükről kétes jogi üzelmekre és az épület sértetlenségének teljes semmibevételére utal. A tett egy Angliát mint nagyhatalmat képviselő ember gyarmatosító szemléletéből fakadt, aki a költségekkel és a következményekkel nem számolva egyszerűen megszerezte a márványokat.

Amikor 1799-ben angol nagykövetként az Oszmán Birodalomba érkezett (amely akkoriban Görögországot is magában foglalta), csak gipszlenyomatokat akart venni az athéni márványfrízekről. Legfőbb célja az angol művészeti és építészeti ízlés emelése volt, nem pedig az angol gyűjtemények bővítése. A márványok elvitele tulajdonképpen opportunizmus volt, amelyet az Akropoliszon végzett munkálataihoz beszerzett engedély néhány laza sorával igazolt ("és ha magukkal akarnak vinni néhány darab, feliratokat és alakokat ábrázoló követ, azt szabadon megtehessék".) A néhány darab ebben az esetben azt jelentette, hogy Elgin mindent vitt, ami csak a kezébe akadt, és ezzel a történelem leghírhedtebb műkincslopását követte el.

Ókori romok a múzeum alapzatánál

Ebben az időben folytak a napóleoni háborúk, amelyeket csak a francia császár 1815-ös száműzésével sikerült lezárni. Franciaország és Anglia a háborúskodás során minél több régiséget akart szerezni: a császár feltöltötte a párizsi Louvre-t a hódításai során szerzett régészeti tárgyakkal, és az ország török nagykövete is arra utasította ügynökeit, hogy minden mozdíthatót vigyenek haza.

Elgin ezért azzal védte tettét, hogy a márványokat úgyis ellopta volna valaki, és az angolok csak meg akarják védeni őket a pusztulástól és a szétszóródástól. A törököket ekkoriban nemigen foglalkoztatta az értékes kincsek sorsa. Még a művészetszerető velenceiek sem találtak semmi kivetnivalót abban, hogy 1687-ben egy török lőszerraktárra tüzelve súlyosan megrongálták a Parthenont. A nagykövet ezért olyan érveket hangoztatott, amelyek elhitették, hogy a művészet érdekében cselekedett.

De Elgin nem tudhatta előre, hogy nem sokkal a márványok Angliába szállítása után egy romantikus költő, Lord Byron beleszeret Görögországba. A költő "Childe Harold zarándoklása" című költeményében a Parthenont is megemlíti, nem hagyva kétséget afelől, ki a felelős a műemlék megcsonkításáért, és Lord Elgint keményszívű, szűk látókörű skótként jellemzi. A mű hatására, amely igazán híressé tette Byront, a főrend főként gazemberként maradt meg a köztudatban.

A költemény bizonyos értelemben a műemlékvédő mozgalmak és Tschumi új múzeumának útját készítette elő. Ha az épületeket csak funkcionális tárgyaknak tekintjük, akkor bármikor megújíthatjuk, megváltoztathatjuk vagy lerombolhatjuk őket a pillanat szükségleteitől függően. Byron viszont arra hívta fel a figyelmet, hogy csupán érzelmi okokból is meg lehet őrizni egy épületet, amely történelmi és esztétikai értéket képvisel. Költeménye azt sugallja, hogy egyes épületek olyan költői, sőt szent tulajdonságokkal rendelkeznek, amelyek túlmutatnak időn és funkción.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2024. ősz: 1944 – A szégyen éve
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
12 450 ft 9 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft
Vár negyed a föld alól | Régészeti kiállítás | Budapesti Történeti Múzeum Vármúzeum
Fekete lyuk - A pokol tornáca | Underground Budapest '88-'94 | Kiscelli Múzeum
Saturnalia | 2018. december 9. 11-15 óráig | Aquincumi Múzeum
SZÍVMELENGETŐ KÖZÉPKOR – KÁLYHÁK ÉS KÁLYHACSEMPÉK A KÖZÉPKORI MAGYARORSZÁGON
Könyvbemutató | A nyomor felfedezése Bécsben és Budapesten
Sztálin árnyékában - Nemzetközi konferencia - 2017. november 24.

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár