Végveszélyben az orosz ellenzékiség múzeuma
2007. november 19. 17:00
Anyagi eszközök hiányában bezárás fenyegeti az Andrej Szaharov múzeumot, amely a maga módján folytatja a néhai híres szovjet ellenzéki harcát.
Korábban
Miután Oroszországban, ahol az ellenzékieknek alig van szava azóta, hogy visszatértek az egykori KGB-tisztek, általános a közöny az intézménnyel szemben, Szamodurov az Európai Unió, az Európai Parlament segítségét kérte, de mindeddig eredménytelenül. A múzeum eddig túlnyomó részében a külföldi adományozóktól függött. De - mint az igazgató megjegyzi - a Nyugat érdeklődése csökken Oroszország problémái iránt, és ezzel együtt csökken a támogatás is. 2008-ra egyelőre csak az amerikai Szaharov-alapítványtól várnak 50 ezer dollárt (kb. 88 millió forint), ami ugyancsak távol van a 340 ezer dolláros éves költségvetéstől.
Szaharov (1921-1989), a szovjet hidrogénbomba feltalálóinak egyike már az 1960-as évek végétől szembefordult a szovjet hatóságokkal és az emberi jogok védelmezője lett. A KGB által éveken át zaklatott tudóst csak 1986-ban, Mihail Gorbacsov hatalomra jutása után rehabilitálták.
A tárlat felidézi a sokak által idealistának tartott Szaharov számos politikai és filozófiai gondolatát, amelyek a mai napig aktuálisak Oroszországban a Jelcin-korszak elveszett illúziói után, valamint a demokrácia Vlagyimir Putyin idejében elszenvedett csorbulása miatt. Elkötelezettségéhez hűen a Szaharov-múzeum ma is "ellenáll", bírálja a Putyin-rendszert, a csecsenföldi helyzetet és a vallási fundamentalizmust is. Ezek miatt az intézményt többször megfenyegették és próbálták megfélemlíteni, mint arról az igazgatói iroda ablakkeretén látható golyónyomok is tanúskodnak.
Volt olyan kiállítása is, a Vigyázat, vallás!, amely nem kis felháborodást váltott ki egy olyan tárggyal, amely egymásra helyezett el egy Krisztust és kólásüveget. "A provokáció nem a múzeum hivatása" - mondja Szvetlana Gannuskina köztiszteletben álló emberi jogi harcos, a múzeumigazgató bizottságának tagja, aki szerint azonban szükség van az intézményre: életben kell tartani Szaharov emlékét, eszméit, mert ma is történnek súlyos jogsértések Oroszországban, például a börtönökben, és az FSZB "már mindent megenged magának."
Gorkijban, amely 1991-ben visszakapta ősi nevét, a Nyizsnij Novgorodot, szerény múzeumot rendeztek be abban a lakásban, ahol Szaharov hat évig élt feleségével, Jelena Bonnerrel a KGB állandó felügyelete alatt. Itt látható gondolkodó régi íróasztala, a telefon, amelyet száműzetésének utolsó napján szereltek fel, hogy Gorbacsov felhívhassa őt, és személyesen közölje vele, hogy szabad.
Az évi egymillió rubeles (7,5 millió forint) évi költségvetéssel, amelyet a város finanszíroz, a múzeum éppen csak megél. "Még egyetlen elnök sem jött el ide soha" - sajnálkozik Ljubov Potapova igazgató. Pedig úgy véli: az ifjúságnak többet kellene tudnia Szaharovról, hogy ne kövessék el újra a múlt hibáit.
(Múlt-kor/MTI)
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
tavasz
Múlt-kor magazin 2022
- Lakatos Ernő, a „kiváló napi végrehajtó”
- A mozsgói Biedermann-kastély
- Tévéelnök belügyes gyakorlattal: Tömpe István
- A rivaldafényt kerülő Apró Antal
- A holokauszt soproni mártírjai
- Hét híres királygyilkosság
- Biszku Béla, a megtorlás szimbóluma
- A Duna egykori halcsodái
- Szomorú szerelem a szabadságharc idején
- Súlyos társadalmi problémákra hívta fel a figyelmet regényeiben Aldous Huxley 20:20
- Sokszor napokig viselte ugyanazt a ruhát Hetty Green, a milliárdos üzletasszony 19:05
- Többször vezette ki Franciaországot a válságból Charles de Gaulle 16:05
- Tutanhamon sírjának felfedezésével mindenkit lenyűgözött Howard Carter 15:05
- Olümpiasz sem tudta megakadályozni fia, Nagy Sándor dinasztiájának bukását 09:06
- Inspiráló nőknek is otthont adott a tiszadobi Andrássy-kastély 09:05
- Egyetlen hete maradt, hogy a forradalom hősévé váljon Gérecz Attila tegnap
- Alattvalói joviális öregúrként és zsarnokként egyaránt tekintettek Ferenc Józsefre tegnap