2024. tél: Szoknyával a politikában
ITT vásárolhatsz termékeinkből

Bocsánatot kértek a kitelepített németektől

2007. november 19. 08:00

Szabadulás a kollektív felelősség eszméjétől

Kiss Péter kancelláriaminiszter a hat évtizeddel ezelőtti történtekre utalva azt mondta: alapvető tanulság az, hogy a népek, nemzetek kollektív bűnösségének gondolatát végérvényesen a történelem süllyesztőjébe kell vetni. Kállai Ernő nemzetiségi és etnikai országgyűlési biztos is arra hívta fel a figyelmet, hogy a múlt feldolgozatlansága a jelenünket emésztheti fel. A magyar állam történelmének egy időszakában a kollektív bűnösség és büntetés eszméjének a jogosságát hangoztatva egy teljes népcsoportot helyezett törvényen és országhatáron kívül - mondta.

Glatz Ferenc akadémikus, az MTA Történettudományi Intézetének igazgatója is azt hangoztatta: a németek kitelepítéséről beszélni kell, mert tanulságainak levonása nélkül "nem tudunk megszabadulni a kollektív felelősség eszméjétől". A történész arra is figyelmeztetett, hogy a kirekesztések különböző formái nem csak a diktatúrákban, de a demokráciákban is megjelenhetnek. Mint rámutatott, a demokratikus rendszer önmagában nem szünteti meg a "kirekesztések bennünk élő hajlamát", és annak hagyományait.

Konrád György író előadásában az előítéletekkel kapcsolatban arról beszélt: "kollektív bizalmat" kellene megelőlegezni egymásnak. A konferencián részt vett a német politikai közélet több képviselője, köztük Norbert Lammert, a Bundestag elnöke és több német tartományi vezető is.

A magyarországi németek elűzetése 1946 januárjától 1948 szeptemberéig tartott, a Tildy Zoltán vezette kormány 1945 decemberében rendeletben határozott a német lakosság egy részének kitelepítéséről. A kitelepítés ellen tiltakozott, illetve felemelte szavát mások mellett Bibó István, Mindszenty hercegprímás, illetve a Szociáldemokrata Párt.

A rendelet szerint Németországba köteles volt áttelepülni az a magyar állampolgár, aki a legutolsó, 1941-es népszámláláskor német nemzetiségűnek vagy anyanyelvűnek vallotta magát. A kitelepítendők vagyonát már a rendelet hatálybalépésének napjától zárolták. Az említett időszakban 180- 200 ezer németet telepítettek ki. Az 1949-es népszámlálásnál már csak 23 ezren vallották magukat németnek.

(Múlt-kor/MTI)

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2024. tél: Szoknyával a politikában
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
12 450 ft 9 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft
Vár negyed a föld alól | Régészeti kiállítás | Budapesti Történeti Múzeum Vármúzeum
Fekete lyuk - A pokol tornáca | Underground Budapest '88-'94 | Kiscelli Múzeum
Saturnalia | 2018. december 9. 11-15 óráig | Aquincumi Múzeum
SZÍVMELENGETŐ KÖZÉPKOR – KÁLYHÁK ÉS KÁLYHACSEMPÉK A KÖZÉPKORI MAGYARORSZÁGON
Könyvbemutató | A nyomor felfedezése Bécsben és Budapesten
Sztálin árnyékában - Nemzetközi konferencia - 2017. november 24.

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár