2024. tél: Szoknyával a politikában
ITT vásárolhatsz termékeinkből

Krétával töltik fel a legnagyobb mesterséges dombot

2007. október 30. 11:00

Állegmegóvási munkálatokba kezdtek Európa legnagyobb prehisztorikus építményén, hogy megakadályozzák annak végleges összeomlását - jelentették be az English Heritage munkatársai.

Két évvel ezelőtt számoltunk be arról, hogy a Heritage Action nevű brit civil szervezet szerint a brit örökségvédelmi hatóság tervezett régészeti vizsgálatai veszélyeztetik a wiltshire-i domb állapotát. Az ügyben érintettek együttműködése és a megvalósítás folyamata példaszerűen sok tanulsággal szolgál.

A brit kőkorszaki szakik legismertebb terméke, a Silbury Hill az egyik legnagyobb, emberkéz alkotta neolitikus halom Európában. Az i.e. 2800 és 2000 között épült, 40 méter magas, 400 méter átmérőjű halom a helyi legenda szerint egy rég elfeledett király sírját rejti, akit lovaival és számos aranytárggyal együtt temettek ide. A domb a környező hegyekből bányászott mészkőből épült, a régészek számításai szerint 18 millió munkaóra alatt, majd ezután 248 ezer köbméter földet hordtak a sziklákra, hogy természetesnek ható domb váljon belőle.

A Stonehenge-nél is öregebbnek tartott 4400 éves Silbury Hill szerkezete a szakértők szerint az elmúlt évszázadok régészeti kutatásai miatt gyengülhetett meg. Az archeológusok a szerkezeti vizsgálatokhoz most azokat a domb közepéig húzódó alagutakat használják fel, amelyeket 1968-ban a Richard Atkinson professzor vezette kutatás vágott a hegybe.

A tervek szerint az előzetes vizsgálatok után az alagutakat több tonna krétával töltik majd fel. A kutatók reményei szerint az egymillió fontos beruházással körülbelül karácsonyra végezhetnek majd. Jim Leary, az English Heritage régésze a BBC-nek elmondta, hogy ez egy igen egyedülálló projekt, ugyanis korábban még sosem használtak krétát hasonló célokra. Elmondása szerint a munkálatok során a nyersanyagot porrá őrlik, majd gépek segítségével töltik be az alagutakba.

Az English Heritage szerint igen fontos az építmény megóvása, amely eredetileg egész másként nézhetett ki: a régészek szerint az 1066-os hastingsi csata előtt nem sokkal laposra vághatták a tetejét, hogy ott egy magasan fekvő katonai támaszpontot alakítsanak ki.

A kutatók reményei szerint a munkálatok során a domb i.e. 2000 körüli építési fázisait is pontosíthatják majd, ám az építmény eredeti funkcióját továbbra sem tudják megfejteni. A korábbi elméletek szerint az egy temetkezési hely, egynapobszervatóroium vagy egy neolitikus istennő temploma lehetett.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2024. tél: Szoknyával a politikában
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
12 450 ft 9 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft
Vár negyed a föld alól | Régészeti kiállítás | Budapesti Történeti Múzeum Vármúzeum
Fekete lyuk - A pokol tornáca | Underground Budapest '88-'94 | Kiscelli Múzeum
Saturnalia | 2018. december 9. 11-15 óráig | Aquincumi Múzeum
SZÍVMELENGETŐ KÖZÉPKOR – KÁLYHÁK ÉS KÁLYHACSEMPÉK A KÖZÉPKORI MAGYARORSZÁGON
Könyvbemutató | A nyomor felfedezése Bécsben és Budapesten
Sztálin árnyékában - Nemzetközi konferencia - 2017. november 24.

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár