Új szervezet felügyeli a hazai ásatásokat

A módosítás és a szakszolgálat létrehozásának célja a régészeti örökségvédelem forrásainak hatékonyabb, egységes szakmai eljárásrend alapján történő felhasználása. Az OKM tájékoztatása szerint az országos hatáskörrel működő régészeti szakszolgálat nem új szervezet, feladatainak elvégzését a minisztérium `az eddig műemlékes tervezést és épületrégészeti kutatásokat végző Állami Műemlék-helyreállítási és Restaurálási Központ átalakításával oldja meg`.

Mint írják, az intézmény új elnevezése Kulturális Örökségvédelmi Szakszolgálat, amely `a jövőben az örökségvédelem egyik meghatározó tudományos háttérbázisa lesz`. A tárca tudatta azt is: a szakmai egyeztetés alapján kialakult rendelet a nagyberuházásokhoz kapcsolódó megelőző régészeti feltárások elvégzését rendeli a szakszolgálathoz.

Az összegzés szerint ez kezdetben a Vásárhelyi-terv keretében megvalósuló, 100 millió forint értékhatár feletti, valamint az 1,5 milliárd forintot meghaladó beruházásokat jelenti, egy év múlva az utóbbi értékhatár 500 millió forintra változik. A szolgálat egy-egy nagyberuházás esetében a határidő függvényében bevonja a többi feltáró intézményt is. A régészeti leletanyag muzeológiai gondozását továbbra is a múzeumok végzik. A leleteket befogadó intézmény a raktározás rendkívüli költségeit a szakszolgálattól kapja - tartalmazza az OKM közleménye.

Raczky Pál, az ELTE Régészettudományi Intézetének igazgatója az MTI-nek nyilatkozva úgy fogalmazott: "nekünk, régészeknek, nem annyira a közigazgatási egységekre, megyékre vagy régiókra, hanem leletekre, lelőhelyekre és gyűjteményekre kell koncentrálni. Az eddigi törvényi szabályozás a régészek tömegét lényegében a megyei múzeumi hálózatba koncentrálta és ezeken keresztül történt az országos célok megvalósítása. Valójában nem tudom, hogy a felálló szakszolgálat képes lesz-e átvállalni azt az országos munkát, amelyet eddig 19 megye múzeuma végzett" - tette hozzá.

Raczky Pál ismertetése szerint csak az autópálya-építés kapcsán végzett régészei kutatások nyomán 1990-től 20 millió lelettel gazdagodott Magyarország. Ezek raktározása, információs rendszerbe való foglalása "iszonyú nagy feladat" - hangsúlyozta. "A rendelkezés fő célja az ásatások központosítása" - mondta a rendelet módosításáról Raczky Pál. Szerinte a régészeti feltárás célja nem maga az ásatás, hanem az előkerülő leleteket "biztonságba helyezése" és "továbbörökítése" a jövő nemzedékek számára.

"A szakszolgált szempontjából azt látom kérdésesnek, hogy képes lesz-e a munka teljes vertikumát megszervezni. Lesz-e erő, akarat, hogy ezt végigvigye, s főleg, lesz-e hozzá szakemberi háttér. Nagyon sok szakemberre van szükség" - közölte Raczky Pál.

(Múlt-kor/MTI)