Irak megszállásához hasonlították az egyiptomi kincsek elvitelét
2007. október 10. 12:00
Korábban
Szellemi embargóval fenyegetnek
Hawass, aki 2002 óta már mintegy 4000 leletet visszaszerzett, eközben a British Múzeumot is megkérte, hogy adja kölcsön a rosette-i követ Egyiptomnak. A hieroglifák megfejtésében is segítő követ 1799-ben találták meg Egyiptomban, és ma `III. György ajándékaként` Londonban látható. A British Múzeum most vizsgálja az egyiptomi kérést.
Zahi Hawass |
Hawass még azzal is megfenyegette a múzeumokat, hogy "kulturális embargóval" sújtja azokat az intézményeket, amelyek visszautasítják Egyiptom kérését: például az adott múzeum munkatársai nem dolgozhatnak Egyiptomban, és az ország nem ad kölcsön nekik egyetlen művet sem.
Néhány szakértő persze megkérdőjelezi Egyiptom követelésének jogosságát az 1983 előtt talált leletekre vonatkozóan. Az egyiptomi kormány ugyanis ebben az évben hozott olyan törvényt, miszerint minden lelet az állam tulajdonát képezi. "A rosette-i kő visszakövetelésének nincs semmi jogi alapja, mert évszázadokkal ezelőtt került ki Egyiptomból. Nofertiti esetében talán van némi alap" - állítja Salima Ikram, a kairói Amerikai Egyetem régészprofesszora.
Egyiptom kérése mögött azonban valójában az a projekt áll, amelynek céljaként szeretnék megtölteni Egyiptom 19 újonnan épített múzeumát, amelyek közül a legnagyobb, a Nagy Egyiptomi Múzeum 2012-ben nyílik meg. Nofertiti és a rosette-i kő megszerzése azonban rengeteg időt és pénzt fog felemészteni. Példa erre Olaszország, amely két évig lobbizott, mire visszakapták az illegálisan elvitt műalkotásokat a Los Angeles-i Getty Múzeumtól, Görögország pedig már 21 éve próbálja visszaszerezni az Elgin-márványokat a londoni British Múzeumtól.
Támogasd a szerkesztőségét!
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
Az első 500 előfizetőnek.
25. Magyar–török küzdelmek és együttélés a 15–17. században
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés
- Hogyan került Erdély Habsburg uralom alá?
- Sohasem vesztett csatát Mátyás legendás hadvezére, Kinizsi Pál
- 10 tény az Oszmán Birodalomról
- Dárdára tűzve hordozták körbe a törökök az első csatában elesett magyar király fejét
- Erdély és Lengyelország számára egyaránt virágkort jelentett Báthory István uralkodása
- A fegyelem hiánya miatt mondott csődöt Nikápolynál a lovagi harcmodor
- Az öngyilkosságot fontolgatta II. Mehmed szultán a nándorfehérvári vereség után
- Előkerültek a mohácsi csata maradványai
- Aki kávét ivott, elvesztette a fejét IV. Murád szultán uralma idején
Legfrissebb
Legolvasottabb
- Tutanhamon sírjának felfedezésével mindenkit lenyűgözött Howard Carter 15:05
- Olümpiasz sem tudta megakadályozni fia, Nagy Sándor dinasztiájának bukását 09:06
- Inspiráló nőknek is otthont adott a tiszadobi Andrássy-kastély 09:05
- Egyetlen hete maradt, hogy a forradalom hősévé váljon Gérecz Attila tegnap
- Alattvalói joviális öregúrként és zsarnokként egyaránt tekintettek Ferenc Józsefre tegnap
- Elkezdődött a nevezés a Kecskeméti Animációs Fesztiválra tegnap
- Nyugdíjba vonulás után is rendkívül népszerű maradt Both Béla tegnap
- Csaknem húsz évet kellett várni az Erzsébet híd újjáépítésére tegnap