2024. őszi különszám: Ármány és szerelem a Fehér Házban
ITT vásárolhatsz termékeinkből

A katolikus egyház szociális szerepvállalása a magyarországi kistelepüléseken

2007. augusztus 16. 14:10 Ragadics Tamás

Az egyházi szerepvállalás színterei

A Katolikus Egyház keretei között zajló hitéleti tevékenység, a szertartások celebrálása, szentségek kiszolgáltatása is alkalmat biztosított a falvakban élő népesség bizonyos - elsősorban szociális és mentális - igényeinek kielégítésére. A hitoktatás, vallási nevelés a másik olyan terület, ahol lehetőség nyílik személyes kapcsolatfelvételre, segítségnyújtásra. A 1989-et követő időszak a korábbinál jóval nagyobb mozgásteret engedett az oktatás területén. Így valósulhatott meg, hogy több kisebb településen egyházi kézbe került a falusi önkormányzat által bezárásra ítélt, a helyi közösség fennmaradásának zálogát jelentő általános iskola, esetleg óvoda. Másutt - pl. néhány ormánsági településen - a hitoktatók és egyes egyházi önkéntesek bekapcsolódtak a délutáni tanoda-hálózatba, elősegítve ezzel a hátrányos helyzetű településeken élő gyermekek felzárkózását, iskolai előrehaladását.

Az államszocializmus időszakában, a szükségletekhez igazodó, a marginalizálódott rétegeket célzó, konkrét segítségnyújtás a kistelepüléseken elsősorban egy-egy, a karitatív tevékenységben is részt vállaló plébános, plébánia-igazgató, kántor vagy hitoktató személyéhez kötődött, ritkán intézményesült. Bár pl. a Római Katolikus Szeretetszolgálat már az 1970-es évektől nyitott a különböző segítségre szoruló csoportok (vakok, sérültek) irányába, alapvetően a rendszerváltozással módosuló törvényi szabályozás hatására kezdtek szaporodni a kisebb helyi karitász-csoportok, a történelmi egyházakhoz kapcsolódó, általában komplex szerepkört betöltő alapítványok, egyesületek.

A dél-baranyai Alsószentmárton plébánosa által életre hívott helyi alapítvány például három településen látja el naponta meleg ebéddel a rászorulókat, álláslehetőséget is biztosítva a munkanélküliségtől sújtott településen. A segítségnyújtás azonban a legtöbb kistelepülésen továbbra is eseti és személyhez kötött. Az alkalmankénti pénzbeli támogatás mellett elsősorban ruha- és élelmiszercsomagok jelentik az egyház reprezentánsai által nyújtott szociális segítséget.

Az előnytelen gazdasági helyzetű falvakra jellemző elvándorlási folyamat következményeként több kistelepülésen az egyház helyi képviselője számít az egyetlen felsőfokú végzettséggel rendelkező személynek. A hivatalos ügyek, kérvények, beadványok, adminisztrációs problémák komoly tehertételként nehezednek az alulképzett csoportokra, így az egyházi reprezentáns gyakran kerül hivatalos ügyekben - a nagy felelőséget jelentő - tanácsadói pozícióba, tölt ki formanyomtatványokat, szerkeszt beadványokat stb.

Az egyházi szerepvállalás - a település népességmegtartó erejét kiemelten érintő területen - a helyi kultúra és hagyományok ápolása terén is megvalósulhat. Példaként említhető a füzéri vár felújítására az 1970-es években társadalmi munkacsoportot szervező plébános, vagy az ormánsági fiatalokból hagyományőrző beás zenekart alapító hitoktató.

A gazdasági gócoktól távol fekvő kistelepülések egyik fontos problémája az infrastrukturális és gazdasági okokkal magyarázható elszigetelődés, beszűkülés. Az egyház alkalmazottai és önkéntesei egy nagyobb intézményrendszer helyi képviselői, akik a külvilágból érkező információval látják el a helyieket. A külső kapcsolati háló szerepe felértékelődik, amikor egy közösség a saját erőforrásaiból képtelen megoldani a lokális problémákat.

A kistelepüléseken az életminőség javításában, az elvándorlás megállításában, a konfliktusok kezelésében a legnagyobb szerepe talán a helyi közösségeknek, csoportosulásoknak van. A közösség az emberi személyiség kibontakoztatásának és a vallásosság megélésének is alapvető színtere. A falvak, kisebb települések helyi közösségeinek óriási szerepe van a szociális biztonság, a mentális egészség megteremtésében, a lokális problémák megoldásában. Az egyházi szociális tanításban kifejtett alapvető értékek, a szolidaritás és szubszidiaritás is ilyen közösségekben élhetők meg modellszerűen. A következőkben a kistelepülésekre jellemző, az egyházhoz kötődő csoportokról nyújtok áttekintést. Közösség alatt - Hankiss Elemér tág teret engedő definíciója alapján - a közös céllal, közös érdekkel közös értékekkel és "mi"- tudattal rendelkező emberi csoportosulást értem.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2024. ősz: 1944 – A szégyen éve
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
12 450 ft 9 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft
Vár negyed a föld alól | Régészeti kiállítás | Budapesti Történeti Múzeum Vármúzeum
Fekete lyuk - A pokol tornáca | Underground Budapest '88-'94 | Kiscelli Múzeum
Saturnalia | 2018. december 9. 11-15 óráig | Aquincumi Múzeum
SZÍVMELENGETŐ KÖZÉPKOR – KÁLYHÁK ÉS KÁLYHACSEMPÉK A KÖZÉPKORI MAGYARORSZÁGON
Könyvbemutató | A nyomor felfedezése Bécsben és Budapesten
Sztálin árnyékában - Nemzetközi konferencia - 2017. november 24.

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár