Finnország drágállta Karéliát
2007. augusztus 17. 08:00
Finnország az 1990-es évek elején visszakaphatta volna Oroszországtól Karéliát, amit a második világháborúban veszített el, de sokallta a fizetendő árat.
Korábban
A szakértők szerint csaknem 64 milliárd finn márka, mintegy 2700 milliárd forint lett volna a visszavásárlás összege, az újjáépítési költségek pedig elérték volna a 350 milliárd finn márkát, vagyis a 15 ezer milliárd forintot. Ez túl sok volt a finneknek, így 1992-ben Koivisto elnök közölte Borisz Jelcin akkori orosz államfővel, hogy nem engedhetik meg maguknak az üzletet.
A Helsingin Sanomat című lap megbízásából a közelmúltban közvélemény-kutatást végeztek, és a megkérdezettek többsége (62 százalék) szerint Karélia visszacsatolása egyáltalán nem, vagy alig kívánatos. Az ellenzők több mint fele úgy vélekedik, hogy az épületek felújítása, az infrastruktúra újjáépítése megfizethetetlen költséget jelentene. Még az országrész Finnországhoz való visszatérését elvben támogatók sem fogadják el, hogy az adófizetők pénzét az elmaradott terület újjáépítésére fordítsák.
Gazdaságkutatók szerint viszont Finnország sokat nyerne a visszacsatolással: Karélia visszatérése ösztönzően hatna a gazdaságra. Az övezet a globalizáció hatását némiképp ellensúlyozó, versenyképes erővé válna, s a térségben területen 150-200 ezer új munkahelyet lehetne teremteni.
Karélia a mai finn-orosz határtól délkeletre található, egész területe csaknem 200 ezer négyzetkilométer, amelyből csak egy kis rész található Finnországban. A 13. században Novgorod és Svédország évtizedeken át harcolt érte, végül megkötötték a nöteborgi fegyverszüneti szerződést, amely először határozta meg a határt. A tizennyolcadik században Karélia egy része Oroszországhoz került, majd 1809 után adták Finnországnak, amely a szovjet-finn háború következményeként veszítette el a területet.
(Múlt-kor/MTI-Panoráma)
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
ősz
Múlt-kor magazin 2021
- Ókori emberáldozatok
- A magyar könnyűzene a hetvenes években
- Az MSZMP-tömegszervezetek mindennapjai
- Piranesi rézkarcbörtönei
- Itt a szép, itt a jó, itt a parázs gesztenye!
- A szepesgörgői Görgey–Csáky-kastély
- Magyar konyha a gulyás előtt
- A háztáji gazdálkodás kialakulása és szerepe
- Az Én évtizede a rockzenében
- Milliók voltak kíváncsiak a „Nemek csatájának” keresztelt teniszmérkőzésre tegnap
- Róma elfoglalása zárta le az egységes Olaszországért folytatott hosszú küzdelmet tegnap
- Darázsra emlékeztető formája és hangja után kapta nevét a legendás Vespa tegnap
- A második világháború végéig kellett várni a cannes-i filmfesztivál debütálására tegnap
- Michelangelo, Van Gogh és az anime stílusában alkotta újra a mesterséges intelligencia az Ásító inast tegnap
- Kétszer is megnyerte, de csak a második Oscar-díját vette át személyesen Sophia Loren tegnap
- Csupán adócsalásért tudták elítélni a szeszcsempészetből meggazdagodó Al Caponét tegnap
- Érdektelen fantáziálásnak tartotta a kiadó Golding regényét, A legyek urát 2024.09.19.