Tömegsír titkait kutatják Finnországban
2006. szeptember 18. 15:00
Szakértők próbálják kideríteni, hogy finn dezertőrök, szovjet forradalmárok, vagy orosz hadifoglyok maradványai pihennek a föld alatt.
Korábban
Világháborús dezertőrök vagy polgárháborús áldozatok
Először 1971-ben bukkantak mintegy tíz különböző csontvázból származó emberi csontokra a szovjet határhoz közeli Lappeenranta település Huhtiniemi nevű kempingjének csatornázási munkái során, ám azok - a finn Országos Muzeológiai Intézet szakembere által végzett vizsgálat eredményeivel együtt - később rejtélyesen eltűntek. 2005-ben ugyan kiástak még néhány csontvázat, ám eddig nem sikerült meghatározni az elhunytak korát. Arról, hogy valójában kiknek a csontjai pihennek a turisták által kedvelt rét alatt, megoszlik a szakértők véleménye. Arponen a helyszínen
"1944 nyarán mintegy ezer finn katona dezertált, de egyikük sem ért haza. A lappeenratai legendák szerint itt földelték el őket egy nagy tömegsírban. Egyes hírek szerint 5-600 holttest is nyugszik a földben, de szerintem ez túlzás, számuk 50-100 lehet" - mondta Antti O. Arponen újságíró, aki úgy véli, titkos hadi törvényszék ítélt a szökevények ügyében, ám az erről szóló iratok elégtek.
"A második világháború után a helyi lakosok rothadó szagra panaszkodtak, ám az jöhetett az istállókból is. Az egész történet inkább a képzelet szüleménye" - hangoztatja Jukka Luoto, a Dél-Karéliai Múzeum alkalmazottja. "A dezertőrök kivégzését elrettentő céllal szándékosan kihirdették, miért kellett volna akkor titokban működnie a hadi törvényszéknek Lappeenrantában? A legtöbb szökevényt egyébként visszaküldték a frontra" - cáfolja Arponen vélekedését Jukka Lindstedt jogász.
Sokak szerint szovjet hadifoglyokat rejt a föld. A hadi iratok alapján ugyanis 1941 októbere és 1944 novembere között 1352 sebesült hadifogoly halt meg a lappeenrantai kórházban. Őket azonban néhány kilométerrel távolabb temették el.
A 2005-ben előkerült csontok a szakértők szerint sokkal inkább valószínűsítik az 1918-as dátumot és úgy vélik, hogy az orosz polgárháború több mint 30 ezer áldozata (köztük 25 ezer bolsevik) közül valók azok, akiknek földi maradványai e helyen nyugszanak.
(Múlt-kor/MTI)
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
16. Reformáció és katolikus megújulás
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák
- Színlelt emberrablás mentette meg Luther életét a birodalmi átok kimondása után
- A leves, amely megállított egy háborút
- Saját pénzén, pápai elismerés nélkül alapította meg egyetemét Pázmány Péter
- A kapitalizmus fejlődéséhez is hozzájárultak Kálvin János tanai
- Luther Mártont majdnem agyonütötte egy villám, megfogadta, ha túléli, szerzetesnek áll
- Eleinte nem akart egyházszakadást, később már Antikrisztusnak nevezte a pápát Luther
- A társadalmi homogenizáció véres eszköze – így született az inkvizíció
- Angyalok vagy egy trágyadomb miatt élhették túl a zuhanást a prágai defenesztráció áldozatai?
- Csak híveket akartak toborozni az egyházak a boszorkányüldözéssel?
- Olümpiasz sem tudta megakadályozni fia, Nagy Sándor dinasztiájának bukását 09:06
- Inspiráló nőknek is otthont adott a tiszadobi Andrássy-kastély 09:05
- Egyetlen hete maradt, hogy a forradalom hősévé váljon Gérecz Attila tegnap
- Alattvalói joviális öregúrként és zsarnokként egyaránt tekintettek Ferenc Józsefre tegnap
- Elkezdődött a nevezés a Kecskeméti Animációs Fesztiválra tegnap
- Nyugdíjba vonulás után is rendkívül népszerű maradt Both Béla tegnap
- Csaknem húsz évet kellett várni az Erzsébet híd újjáépítésére tegnap
- VIII. Henrik egyházszakadási törekvéseiért kis híján I. Jakab bűnhődött 2024.11.20.