2024. őszi különszám: Ármány és szerelem a Fehér Házban
ITT vásárolhatsz termékeinkből

Elmebeteg találmányok nyomában

2007. augusztus 14. 18:09

1865 és 1900 között három folyóirat, a holland De Natuur, az amerikai The Scientific American és a francia La Nature rendszeresen tudósított a világ legújabb találmányairól.

Ezen lapokban látott napvilágot Baranowski professzor gőzzel hajtott repülőgépének terve, Auguste és Louis Lumiére cinematográfja, és Edison számos találmánya. A szerkezetek többsége azonban a megvalósításig is alig-alig jutott el. Hogy az alább összegyűjtött csodamasinák a valóságban használhatóak-e - nos, ezt csak néhány esetben tudjuk biztosan. Ám valamennyi vitathatatlanul az emberi elme termékenységét bizonyítja.

A velocipéd - bár még maga sem volt tökéletes - létrejöttekor a habókos feltalálókat is megihlette. 1888-ban Radin úr, a francia csodabogár - aki hátrafele gyalogló bajnokságot rendezett a Szajna mentén - egy gömb alakú, monumentális szerkezettel jelent meg Párizs főutcáján. Képzeljünk el egy hatalmas, átlátszó gumilabdát, amelynek átmérője úgy két méter, éppen akkora, hogy egy felnőtt ember kényelmesen kifér rajta.

A nyílást ajtó zárja, hogy ha a masina beindul, az odabent tartózkodó ki ne pottyanjon belőle. Odabent keresztben egy vastengely húzódik, közepén csésze alakú üléssel. A tengely végeit golyóscsapágy szorítja a gömb falához. A velocipédista kinyitja a járgány ajtaját, miközben valaki egyhelyben tartja a járművet. Ez nagyon fontos, hiszen a gömböt kívülről semmi nem rögzíti a talajhoz.

A velocipédista tehát helyet foglal, megragadja a tengelyt, miközben előrenyújtott lábát a gömb falának veti. Egyik kezével bezárja az ajtót, majd ültében néhány lépést tesz, s a velocipéd már indul is. Ha jobbra, vagy balra kanyarodna, akkor elég a megfelelő irányba fordulni - s a csodajármű máris engedelmeskedik neki. Ha fékezni akar, egyik lábát kinyújtja, talpát odaszorítja, ahol a velocipéd érintkezik a földdel - és a súrlódás a gömböt azonnal lefékezi.

Radin úr azt állította, a gömbvelocipéd a vízen is jár: a sofőr a folyó partjára lavírozza, nagy lendületet vesz, éppen akkorát, amekkora a gömböt a vízbe taszítja. A gömb pedig lebeg a vízen, pörög-forog, halad, s végül a partra vetődik. A konstruktőre így képzelte el. De Radin úr a vízpróbát nem bírta ki. Mintegy félórányi forgástól-pörgéstől olyan rosszul lett, hogy hetekig ki sem kelt az ágyából.

A cikk teljes terjedelmében a 2007. évfolyam augusztusi számában olvasható!

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2024. ősz: 1944 – A szégyen éve
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
12 450 ft 9 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft
Vár negyed a föld alól | Régészeti kiállítás | Budapesti Történeti Múzeum Vármúzeum
Fekete lyuk - A pokol tornáca | Underground Budapest '88-'94 | Kiscelli Múzeum
Saturnalia | 2018. december 9. 11-15 óráig | Aquincumi Múzeum
SZÍVMELENGETŐ KÖZÉPKOR – KÁLYHÁK ÉS KÁLYHACSEMPÉK A KÖZÉPKORI MAGYARORSZÁGON
Könyvbemutató | A nyomor felfedezése Bécsben és Budapesten
Sztálin árnyékában - Nemzetközi konferencia - 2017. november 24.

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár